Az Izvesztyija moszkvai újság számolt be arról, hogy rövidesen megindulnak az üzemi próbák a Projekt 09851 jelzésű, Habarovszk nevű búvárhajóval. A nukleáris csapásmérő erőkhöz tartozó atom-tengeralattjárót kifejezetten a Poszeidón nevű óriástorpedó hordozására építették. Ez a fegyver új szintre emeli Oroszország nukleáris elrettentő erejét. Az eddigi földrészközi rakéták mellett még egy, újabb tömegpusztító fegyver jelenik meg az orosz flotta arzenáljában.
A görög mitológia egyik legfontosabb istenségének, a tengerek, folyók, földrengések és lovak urának nevét viselő nukleáris meghajtású és atomrobbanófejes torpedó hatalmas méretű. Mivel a műszaki adatai titkosak, a szakértők csak megbecsülni tudják azokat. A hosszát 16 és 24 méter közé teszik, átmérője pedig elérheti a két métert is. A 100 tonnás monstrumot egy atomreaktor által táplált gőzturbina hajtja, óránként 60-70 csomós (111-129 km/h), szédületes sebességgel, nagyjából ezer méteres mélységben. Arra szánják, hogy egy esetleges atomháborúban Oroszország válaszcsapást mérhessen vele az őt megtámadó ellenségre.
A Poszeidón a Föld bármely pontját elérheti, hiszen nukleáris meghajtása korlátlan hatótávolságot biztosít. Aztán a tervezők célja szerint az ellenséges ország partjai előtt felrobbantja iszonyatos erejű, két megatonnás atomtöltetét, amely több tíz méter magas hullámfalat hoz létre. Ez a nukleáris cunami mélyen behatolhat a szárazföldre, elpusztítva ott mindent, ami az útjába kerül. Valósággá válna a Los Angelest, vagy a New Yorkot romba döntő szökőárakról készült összes katasztrófafilm.
A szupertorpedó azonban egyelőre még nincs bevethető állapotban, ezért a Habarovszk fedélzetére a már meglévő Kalibr cirkálórakétákat és hagyományos, illetve atomtöltetű torpedókat, valamint tengeri aknákat telepítenének. Sőt, az Army Recognition úgy tudja, hogy a tengerészek még kézi légvédelmi rakétákat is kaphatnak, amikkel akkor védekeznének, ha a hajóra felszíni menetben támadnának ellenséges repülők vagy drónok.
Maga a búvárhajó tekintélyes méretekkel rendelkezik, bár a pontos adatok természetesen nem nyilvánosak. Mivel a Borej-osztály átalakításával tervezték, szakértők úgy becsülik, hogy annál valamivel rövidebb, a Habarovszkról ugyanis hiányoznak a földrészközi rakéták indítóállásai. De még így is száz méternél hosszabb (egyes feltételezések a 140 métert sem tartják kizártnak), míg a szélessége 10 és 13,5 méter között lehet.
Bizonyára egy KTP-6-185SP típusú, 200 MW teljesítményű atomreaktor táplálja azt az 50 ezer lőerős turbinát, ami az egyetlen hajócsavart forgatja. Ez egy vízsugár hajtóműben üzemel, vélhetően azért, hogy a működése minél csendesebb lehessen. A jókora propeller 30-32 csomós (kb. 56-59 km/h) sebességre gyorsíthatja a víz alatt, a nagyjából 10 ezer tonnás Habarovszkot. A Borej-osztály hajóihoz hasonlóan a stabilitásáról, illetve a jó manőverező képességéről függőleges és vízszintes iránysíkok gondoskodnak. Az utóbbiak széleire építettek még egy-egy kisebb hajócsavart is, hogy könnyebbé tegyék a hatalmas hajó mozgatását a kikötőkben, vagy egyéb, szűk helyeken. Azt is csak megbecsülni lehet, hogy milyen mélyre tud majd az új egység merülni: ez feltehetően 500 méter lehet.
A ceremony marking the launch of the nuclear submarine "Khabarovsk" at the Khabarovsk Shipbuilding Plant. The Khabarovsk is considered Russia’s most secret submarine. It is a special-purpose nuclear submarine of Project 09851, designed to carry the Status-6 and (UUV) systems. pic.twitter.com/RQtmnvimjZ
— H. Memarian (@HEMemarian) November 1, 2025
Az új hadihajó meglehetősen lassan épült. Az első acéllemezét még 2014 július 27-én vágták, de csak tavaly november elsején sikerült vízre bocsátani. Ennek tervezési, de főként anyagi okai voltak. Meg aztán a Poszeidón projekt is egyre jobban húzódik, ezért a Habarovszkon folyó munkálatokat sem kapkodták el a szeverodvinszki hajógyárban. A szupertorpedó hiányában egyelőre csak olyan feladatokra tudják használni, amilyenekre egyébként lennének más hadihajóik is az oroszoknak. Jelenleg a Csendes-óceánon végrehajtott különleges műveletek és titkos küldetések szerepelnek a tervekben.
Ezekre a 90-120 napos hosszúságú bevetésekre készül fel az új hajó és száz főnyi legénysége, ha majd befejeződnek a hamarosan kezdődő üzemi próbák. Bár a belső kialakításról végképp semmilyen információ nem érhető el, az akciók hosszúságából arra lehet következtetni, hogy a tervezők talán figyeltek a személyzet kényelmes elhelyezésére is. Persze ez nem a tengerészekkel való törődés miatt fontos, hanem azért, hogy a hónapokig tartó, víz alatti élet ne tompítsa el a legénységet. Bármikor késznek kell lenniük arra, hogy útjukra bocsátsák a világvége-torpedókat. Feltéve, hogy egyszer majd azok is elkészülnek.