Az ENSZ Biztonsági Tanácsa is elfogadta azt a 20 pontos béketervet, amelyet Trump letett az asztalra októberben, viszont Izrael arra hivatkozik, hogy a Hamász nem adta vissza az utolsó izraeli túsz holttestét és nem teljesíti a feltételeket – mondta el Csicsmann László Közel-Kelet-szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója az InfoRádióban. Hozzátette: az Egyesült Államok szeretné a kelet-ázsiai térségre fordítani az erőforrásait, nem pedig a Közel-Keletre, ahogy azt a nemzetbiztonsági stratégiában is megfogalmazták. Ehhez viszont szükség lenne a gázai második szakasz életbe lépésére. Ennek tartalmáról egyébként egyelőre viszonylag keveset tudunk.
Az ördög a részletekben rejlik: hogy mely államok vesznek részt a nemzetközi stabilizációs erőkben, hogyan tud létrejönni a palesztin technokrata kormány, és a legfőbb probléma a Hamász lefegyverzése
– fogalmazott a szakértő. Senki sem tudja például, hogy mennyi kézifegyver van a térségben. Csak azt látni, hogy a Hamász nehézfegyver-kapacitása lényegesen meggyengült az elmúlt két esztendőben – tette hozzá.
A Hamász megfogalmazta, hogy bizonyos feltételekkel hajlandó letenni bizonyos fegyvereket megőrzésre, de a teljes lefegyverzést elutasítja. Ám itt nemcsak katonai kérdésről van szó, hanem ideológiáról is, és ebből a szempontból a Hamász bizonyos értelemben sikeres, hiszen
az elmúlt két esztendőben olyan károk keletkeztek a Gázai övezetben, amelyek hatására a Hamásznak a mai napig van utánpótlása. A tűzszünet óta pedig helyre tudta állítani a hatalmát
azokon a területeken, ahonnét Izrael kivonult. Ez nagyságrendileg a Gázai övezet 47 százalékát teszi ki – mondta a szakértő, hozzátéve: jelenleg itt lakik a gázai lakosság jelentős hányada.
„Tegyük hozzá, hogy ez bandaháborúkkal, leszámolásokkal járt az elmúlt hetekben, komoly fegyveres harcok voltak nemcsak Izrael és a Hamász között, hanem a Hamász és a rivális szervezetek között is” – fejtette ki Csicsmann László.
A kérdésre, hogy ki lesz a főhatalom tulajdonosa Gázában, ha egyszer elhallgatnak a fegyverek, úgy fogalmazott: a 20 pontos béketerv szerint az első lépés egy palesztin technokrata kormány létrehozása lenne, amelyet az úgynevezett Béketanács felügyelne.
„Annyit lehet tudni nem nyilvános forrásokból, hogy az Egyesült Államok különféle listákat köröztetett, de Izrael rendszeresen megvétózta azokat a személyeket, akik ezen a listán szerepeltek. Ennél többet erről egyelőre nem tudunk” – mondta, hozzátéve:
kérdéses, hogy mekkora lesz a legitimitása ennek a palesztin technokrata kormányzatnak a Gázai-övezetben, és hogy egyáltalán a Palesztin Hatóságnak milyen szerepe lehet.
Erre a sajtótájékoztatón hétfőn Donald Trump is utalt, mondván, amíg reformokat nem hajtanak végre, a Palesztin Hatóság nem játszhat semmilyen szerepet Gáza irányításában.
Nagy kérdés az is, hogy érdeke-e egyáltalán Benjamin Netanjahu miniszterelnöknek a fegyveres konfliktus mielőbbi lezárása. Sokan arra hívják fel a figyelmet, hogy ha ennek vége, akkor jönnek a súlyos belpolitikai problémák.
„Egyértelműen azt lehet mondani, hogy jelen esetben nem érdeke, hiszen olyan folyamatok zajlanak, amelyek nem kedveznek Izraelnek” – fogalmazott Csicsmann László. Például felmerül, hogy külföldi csapatok állomásozzanak a Gázai övezetben, hétfőn például Trump arra utalt, hogy szívesen látná Törökországot mint stabilizáló erőt Gázában.
Az ilyen megoldások alapvetően nem kedvezőek Izraelnek, ezért Netanjahu miniszterelnök egy olyan csomaggal érkezett az Egyesült Államokba, amelyben felsorolta, hogy melyek azok a veszélyek, amelyek Izraelre leselkednek. Mindenekelőtt az iráni nukleáris programot említette, aztán Libanonban a Hezbollahot, amelyet szintén nem sikerült lefegyverezni, és nem utolsósorban a Hamászt. Hamász és Izrael egymást vádolja október óta azzal, hogy a másik fél sértette meg többször a tűzszünetet.
A kérdésre, hogy Iránnak kell-e arra készülnie, hogy egy újabb amerikai csapás éri a megmaradt nukleáris létesítményeit, a szakértő így felelt: nem zárná ki.
Iránban ismét tüntetések kezdődtek épp, alapvetően belső gazdasági problémák miatt, de ezt semmiképpen sem lehet függetleníteni a világpolitikai eseményektől – fogalmazott.
„Trump újra egyértelmű üzenetet küldött az iráni vezetésnek, bár óvatos volt, mert azt mondta, hogy nem pontosan tudjuk, hogy mi történik ott, de ha igazak Izrael vádjai, amelyek szerint Irán újra folytatja a nukleáris programját, akkor biztos, hogy újabb csapásokkal nézhet szembe” – mondta, hozzátéve: tágabb regionális összefüggésben azért vannak olyan államok, amelyek most kifejezetten üzenetként is megfogalmazták – mint például Szaúd-Arábia –, hogy nagyon elleneznének egy Iránnal szembeni izraeli–amerikai támadást, hiszen ennek nem csak a nukleáris létesítmények lennének a céljai, hanem esetlegesen egy rezsimváltás is, amely már egy komolyabb regionális instabilitás forrása is lehet.
A kérdésre, hogy a térség államai elfogadnák-e, hogy Irán atomhatalom legyen egy idő után, a szakértő úgy vélekedett: „természetesen nem, ez egy olyan vörös vonal, amely az arab államok számára sem pozitív. De az is látható, hogy
az arab államok alapvetően inkább a megállapodásban, a tárgyalások előrehaladásában lennének érdekeltek, ám erre a jelen pillanatban viszonylag kevés esélyt látunk”
– mondta el Csicsmann László Közel-Kelet szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója az InfoRádióban.