Mindezt az az éves jelentés tartalmazza, amelyet a Katonai Elhárító Szolgálat (MAD) most hozott nyilvánosságra. A fenyegetés "nagyobb, mint valaha" - összegezte a beszámoló, utalva arra, hogy a korábbiaknál jóval több kémkedési és szabotázskísérlet történt. A jelentés szerint elsősorban Oroszország a "felelős".
A német fegyveres erőkön belül ugyanakkor a jobboldali szélsőségesség is növekszik.
A külföldi hírszerző szolgálatok minden rendelkezésükre álló eszközt bevetnek a Bundeswehr tevékenységével kapcsolatos információk beszerzése, befolyásuk erősítése, a dezinformációk terjesztése és országuk érdekeinek érvényesítése érdekében. Néhány külföldi hírszerző szolgálat még a merényletektől vagy az emberrablástól sem riad vissza – állította a MAD.
A jelentés szerint a külföldi hírszerző szolgálatok munkája alapvetően három pilléren nyugszik, mégpedig az információgyüjtésen, a befolyásoláson, továbbá a végrehajtáson. Ez utóbbival kapcsolatban mindenekelőtt a szabotázsakciókat említette. Ebből kiindulva a jelentés úgy értékelte, hogy a német hadsereg az ország egyik legsebezhetőbb intézménye. A kémkedés és a szabotázs Németország, illetve a Bundeswehr ellen nagyobb méretű, mint valaha.
Példaként említette a beszámoló
annak a lehallgatott beszélgetésnek a nyilvánosságra kerülését, amelyet a légierő tisztjei folytattak a nagy hatótávolságú Taurus cirkálórakéták Ukrajnának történő esetleges szállításáról.
A MAD szerint a hadsereg ellen irányuló hírszerzési akciók fő felelőse Oroszország és Kína. Az orosz hírszerzésre nagy nyomás nehezedik a siker érdekében. Hírszerző szolgálataiknak jelentős érdekük fűződik azokhoz az információkhoz, amelyek alapján „taktikai előnyt” biztosíthatnak a harctéren.
A német hírszerző szolgálat kémelhárítási egysége évek óta rekordszámú gyanús incidenst regisztrál – fogalmazott a MAD elnöke a jelentésben. Az idézet Martina Rosenberg szerint a kémkedés ismét a potenciális katonai konfliktusokat előkészítő cselekménnyé vált. Középpontjában azok az információk állnak, amelyek a csapatok létszámáról, a fegyverrendszerekről, a parancsnoki és irányítási struktúrákról, valamint a bevetési döntésekről szólnak.
A MAD-jelentés kitér arra is, hogy a német hadseregen belüli jobboldali szélsőségesség is növekvő fenyegetést jelent. Az ehhez fűződő, 2024-ben feltárt új esetek száma 34 százalékkal nőtt az előző évi hasonló adatokhoz viszonyítva.
A szolgálat tavaly a szélsőségesség különböző területein 524 új gyanús esetet regisztrált.