Egyre nagyobb feszültséget okoz Izraelben az ultraortodox lakosság katonai szolgálata. Hiába született tavaly alkotmánybírósági döntés a közösség fiatal férfi tagjainak kötelező sorkatonaságáról, a behívottak töredéke jelent meg az Izraeli Védelmi Erőknél, politikai okok miatt pedig ennek nincs következménye.
„Az ultraortodox, más néven haredi csoport Izraelen belül, bár homogén társaságnak tűnik, számos frakcióval és irányzattal rendelkezik, akik különböző okok miatt nem vállalják a katonai szolgálatot” – mondta az InfoRádióban Nagy Dávid Izrael-szakértő, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője.
A leginkább keményvonalas irányzatok férfi tagjainak az is tiltott, hogy nővel érintkezzelek, ami egy hadseregben nehezen megoldható, kiváltképp Izraelbe, ahol nőket és férfiakat egyaránt besoroznak
– magyarázta a szakértő. De említhetők még a szigorú étkezési szabályok is, ahogyan az is, hogy az ultraortodoxok egész életüket a Tóra és az írások tanulmányozásának szentelik, imádkoznak és inkább a spirituális életre helyezik a hangsúlyt. Emiatt ők viszonylag elkülönülnek a társadalomban, saját közösségeikben, saját városrészeikben élnek izraeli nagyvárosokon belül is.
Nagy Dávid elmondta, az ultraortodoxok először 1948-ban, Izrael megalakulásakor kaptak mentességet a sorkatonai szolgálat alól. Akkor még egy egészen kis csoport voltak, és Dávid Ben-Gurión miniszterelnök megengedte számukra, hogy folytassák addigi életüket, a Tóra tanulmányozásával töltsék napjaikat. Számuk azonban gyorsan növekedett, ami a nagyon magas termékenységi rátájuknak is köszönhető, tehát amíg egy haredi zsidó család 6-7 gyereket vállal, addig a nem ultraortodox családokra inkább a 2-3 gyermek jellemző. Ma Izrael lakosságának 14-15 százalékát adják, ami körülbelül 1,4 millió ember.
Az izraeli legfelsőbb bíróság tavaly hozott ugyan egy történelmi döntést arról, hogy az ultraortodox férfiakat is be kell sorozni, a gyakorlat viszont mégis azt mutatja, hogy nem történt érdemi változás. 2023. október 7-e, vagyis a gázai háború kezdete óta több mint 20 ezer haredi fiatalt hívtak be, ám ezeknek csak az 5 százaléka, mintegy 1200 ember jelentkezett, és mégsem történt szigorú intézkedés az okkal szemben, akik ellenszegültek – mondta a szakértő. Mint mondta,
ennek az az oka, hogy mostanra egyrészt egy nagy társadalmi csoporttól van szó, akiknek jelentős a politikai ereje is.
A 120 fős izraeli parlamentben a három ultraortodox pártnak 19 képviselői mandátuma van, tehát kvázi „királycsináló” helyzetben vannak. Benjamin Netanjahu 2022-ben a kormányalakításkor meg tudott egyezni az ultraortodoxokkal, akik viszont így folyamatosan sakkban tartják azzal, hogy ha nem követi a számukra kedvező döntést a katonai szolgálattal kapcsolatban, akkor kilépnek a koalícióból, borítva az egész kormányt.
Tehát politikai szempontból is igen érzékeny a kérdés, emellett az ultraortodoxok katonai mentessége egyfajta társadalmi szerződésen alapul, miszerint ők inkább spirituálisan járulnak hozzá Izrael védelméhez. Ez az egyezség azonban egyre nehezebben fenntartható egy elhúzódó háborús időszakban, amikor
megemelték a tartalékosok szolgálati idejét, egyre több embert vonnak el a munkaerőpiacról és a családoktól, emiatt pedig már igen komoly a feszültség azzal kapcsolatban, hogy egy csoportot nem vonnak ebbe bele.
Nagy Dávid elmondta, jelenleg is vizsgálnak különböző tervezeteket a kormány és különböző frakciók között, amik igyekeznének megoldani az ultraortodoxok mentességének kérdését. Pillanatnyilag úgy tűnik, nem lesz drasztikus változás – tette hozzá. A probléma megoldatlan marad, annak ellenére, hogy előrejelzések szerint a haredi csoport 2059-re az izraeli zsidó lakosság 35 százalékát fogja adni, és ha ezt kiegészítjük az arab lakosság növekedésével, illetve azzal, hogy az izraeliek fele nem lesz hadra fogható, vagy csak nagyon korlátozott számban, akkor a korántsem barátságos geopolitikai környezet mellett ez igen riasztó – jelentette ki az Oeconomus elemzője, megjegyezve, hogy jelenleg nem látszik semmi olyan megoldás, ami orvosolná a problémát.