Az MCC Klímapolitikai Intézetének van egy elemzése, ami úgy foglalható röviden össze, hogy energiaügyekben Washington üzenete nem hagyható figyelmen kívül, de a döntő energiacsata Brüsszelben lesz.
Erős üzenet Brüsszel felé, hogy az Egyesült Államok Magyarországgal szemben nem érvényesíti a saját maga által hozott szankciókat. De mégis Brüsszel az, aki a végső szót kimondja az elvárások terén – magyarázta az elemzést Toldi Ottó, az MCC Klímapolitikai Intézetének vezető kutatója.
2025 végére a magyar kormánynak egy útitervet kell megküldenie Brüsszelbe, amiben felvázolja, hogy konkrétan milyen lépésekben és ütemezéssel, és konkrétan milyen intézkedésekkel fog leválni az orosz földgázról, kőolajról és nukleáris fűtőanyagokról
– tette hozzá az elemző, aki külön hangsúlyozta: „ne felejtsük el, hogy nem csak a földgázról meg a kőolajról van szó, hanem a nukleáris fűtőanyagokról is”.
Az útiterv fő mérföldköveinek meg kell egyeznie az Európai Unió elvárásaival. Ezek szerint
2025 végére le kell zárni a piaci spot kereskedelmi ügyleteket, és
2027 év végére a hosszú távú szerződéseket is föl kell mondani. Tehát onnantól teljesen meg kellene szűnnie az orosz energiahordozók behozatalának az Európai Bizottság szerint.
Ez lenne a menetrend – mondta Toldi Ottó, aki szerint a magyar kormány erre már intézkedéseket is hozott, hogy valamilyen szinten megfeleljen a kívánalmaknak, hiszen zajlik a diverzifikáció mind a földgáz, mind a kőolaj, mind a nukleáris fűtőanyagok tekintetében.
Magyarország 2028-tól kezdődően a földgázellátása tíz százalékát LNG-ből, tehát cseppfolyósított földgázból fedezi. Ennek a fele az USA-ból fog érkezni, de jön majd francia és holland kereskedőcégen keresztül is LNG – tette hozzá az elemző, aki szerint a diverzifikációt a kőolajszektorban is meg kellene lépni.
Szükséges lenne, hogy stabilizálódjon a szállítás az Adria vezetéken
– hangsúlyozta. Nem elég az évi 3,5 millió tonna, fontos lenne, hogy a vezeték kapacitása lehetővé tegye akár évi 10 millió tonna kőolaj behozatalát is, de a gyakorlatban a vezeték műszaki állapota miatt 3,5 millió tonna kőolajnál többet még nem sikerült behozni rajta. Ezt tisztázni kéne a horvátokkal, mint ahogy tisztázni kellene a horvát tranzitdíjak nagyon magas mivoltát is – mondta Toldi Ottó, aki szerint
a horvát díjak négyszer-ötször magasabbak, mint az európai piaci értékek.
Tehát annak egyelőre korlátja van, hogy az Adria vezeték mennyire lehet a Török Áramlat alternatívája földgázban és kőolajban.
„Mindezeket tisztázni kellene, de annak ellenére, hogy diverzifikációs lépéseket teszünk, azért mégis ragaszkodnunk kellene az A tervhez is, tehát jó lenne, ha maradhatna az orosz kőolaj és az orosz földgáz” – fogalmazott, hozzátéve: nagyon nagy kérdés, hogyan lehet fölmondani a 2036-ig érvényes Török Áramlaton való orosz földgázbehozatalunkat, hiszen az orosz fél nem adott semmilyen okot arra, hogy felmondjuk a szerződést. Ezt akkor tehetnénk meg, ha az oroszok nem teljesítenék a szállítási kötelezettségeket. Erről szó sincs, az oroszok máig szerződés szerint teljesítik a földgázszállítást és a kőolajszállítást is. A Barátság kőolajvezeték rendelkezésre állása 97-98 százalékos, és annak ellenére, hogy dróntámadások is érték, sokkal megbízhatóbban működik, mint az Adria kőolajvezeték.
„Tehát a kőolaj tekintetében egyrészt rendezni kellene az Adria vezeték kapacitását és műszaki állapotát, ottt vannak az oroszok, és van egy harmadik opció is: ha lenne egy korrekt, megbízható ukrán partner, akkor a Barátság kőolajvezetékhez csatlakozó Odessza–Brodi vezeték, ami a Barátsághoz hasonlóan áthalad Ukrajnán. Így Odesszán keresztül is tudnánk kőolajat behozni” – összegezte a kőolaj körüli helyzetet a szakértő.
A kérdésre, hogy más lesz-e a helyzet, ha az ukrajnai háborúban jön a tűzszünet vagy netán a béke, az elemző azt mondta: igen, alapvetően megváltozhat a helyzet. Mint fogalmazott: most úgy tűnik, hogy Oroszország és Amerika a két legfontosabb tárgyalópartner, a legfontosabb globális szinten is értelmezhető feltételt ők tárgyalják meg egymás között, hiszen itt nem csak Ukrajnáról lesz szó, hanem sok minden egyéb amerikai–orosz projektről is. Ebben mindenképpen lesz egy energetikai alfejezet, és
már látszik, hogy az USA egyáltalán nem akarja fönntartani a szankciós helyzetet.
Donald Trump elnök többször kijelentette, hogy nagyon reméli, hogy ezeket a szankciókat, amiket most meghozott az oroszok ellen, csak rövid ideig kell alkalmazkodni, és „mindenki belátja, hogy jobb a békesség”. Tehát Amerika a békekötés után egyfajta kooperációban akar együttműködni az oroszokkal. Újraéled sok közös projekt, ami a háború és a Biden-adminisztráció miatt félbeszakadt. Ilyen az Arctic LNG-2 projekt, ami egy nagy hozamú orosz földgázkitermelő mező közös kutatása, közös LNG-gyártás, Kelet-Szibéria közös kiaknázása, felfedezése, az Északi-, Jeges-tengeri hajó közös üzemeltetése, és van még egy csomó ehhez hasonló projekt – mondta.
„Mindez annyiból figyelemre méltó és intő Európa számára, mert úgy tűnik, Európa ki akar maradni a jelenből, mert már a 20. szankciós csomagon dolgozik. Most cinikus éllel, idézőjelben mondhatnám, hogy már az első 19 is rendkívül eredményes volt...” – tette hozzá. Szóval
ha Európa már a 20. szankciócsomagon dolgozik, akkor kimarad a jelenből és a jövőből, amiben Amerika és az oroszok együtt fognak üzletelni, és lehet, hogy épp az orosz energiahordozókat fogják eladni amerikai címkével Európának.
Közben Európa kimarad az üzletből, miközben az európai gazdaságnak rendkívül fontos lenne az olcsó energia, hogy a versenyképességet meg tudja erősíteni, mert láthatjuk, hogy az Európai Unióban rengeteg a gazdasági probléma. Elsősorban éppen a gazdaságilag vezető hatalmak gyengélkednek, mint Franciaország és Németország – hangsúlyozta Toldi Ottó, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Klímapolitikai Intézetének vezető kutatója az InfoRádióban.