- Donald Trump: ha a Hamász nem viselkedik jól, akkor nagyon könnyen elintézzük őket
- Mi történik az amerikai flottával a Dél-kínai-tengeren? Trump szerint nincs semmi rejtegetnivaló
- Nagy amerikai-japán megállapodás, Donald Trumpot még Nobel-békedíjra is jelölik
- Salát Gergely: látványos kiegyezés és nagy konfliktus is lehet a Donald Trump–Hszi Csin-ping találkozón
- Japánba is erős ajánlattal érkezett Donald Trump, aki már a kínai egyeztetésre készülhet
„Jól ismerem Kim Dzsongunt, nagyon jól kijövünk egymással” – szögezte le Trump dél-koreai hivatali partnerével, I Dzsemjonggal közös sajtótájékoztatóján, amelyre a szöuli Ázsiai-csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) pénteki megnyitója előtt került sor.
Trump mindazonáltal hozzátette: egyelőre nem sikerült megfelelő időpontot találni a találkozóra az észak-koreai vezetővel, erre azonban szerinte már a közeljövőben sor kerülhet. „Egy adott ponton foglalkoznunk kell Észak-Koreával; szerintem ők is ezt akarják és én is” – tette hozzá.
Előző elnöki ciklusa idején Trump háromszor találkozott Kim Dzsongunnal: először 2018-ban Szingapúrban, majd 2019-ben Hanoiban, utána pedig a Koreai-félszigetet kettéválasztó demilitarizált övezetben.
A két Korea technikailag 1953 óta háborúban áll egymással, az 1950–1953 közötti koreai háborút ugyanis nem békeszerződés, hanem tűzszüneti megállapodás zárta le.
A sajtótájékoztatón I Dzsemjong kifejezte abbéli reményét, hogy az Egyesült Államok lehetővé teszi Dél-Korea számára üzemanyagot beszerezni atommeghajtású tengeralattjáróihoz, illetve Trump támogatását kérte ahhoz, hogy hazája urániumot dúsítson és újrahasznosítsa kiégett nukleáris fűtőelemeit. Mint mondta, a dízelmeghajtású tengeralattjárók víz alatti navigációs képességei korlátozottak, így a haditengerészet nem képes nagy biztonsággal észlelni a kínai vagy az észak-koreai hajókat.
Rámutatott arra, hogy ha a szükséges nukleáris üzemanyag Dél-Korea rendelkezésére állna, akkor további tengeralattjárókat tudnak gyártani, így Szöul saját maga lenne képes ellenőrizni a Koreai-félsziget vizeit, „végső soron csökkentendő az amerikai erőkre háruló feladatokat”.
Az államfő emellett ígéretet tett a védelmi kiadások további növelésére, hogy hazája védelme ne függjön annyira az amerikai erők támogatásától.
Donald Trump és Kim Dzsongun lehetséges találkozójával kapcsolatban a dél-koreai elnök úgy vélte, az azért nem valósulhatott meg, mert a kommunista ország vezetője „nem volt őszinte”, mindazonáltal hangsúlyozta, hogy Trump hajlandósága egy ilyen találkozásra „máris a béke érzetét hozta el a Koreai-félszigetre”. Hozzátette, hogy Szöul támogatja az amerikai elnöknek a térség békéje érdekében tett erőfeszítéseit.
Donald Trump a tervek szerint két napig marad Dél-Koreában, ez idő alatt – más vezetőkkel, köztük Hszi Csin-ping kínai elnökkel – részt vesz az APEC keretében megrendezendő több tárgyaláson. A kínai államfőre kitérve Trump az elnöki különgép fedélzetén, útban Dél-Korea felé azt mondta: „kiváló találkozóra” számít, amelyen reményei szerint számos problémára sikerül megoldást találni.
„Azt gondolom, képesek vagyunk mind hazánk, mind az egész világ számára nagyon jó eredményt elérni” – jelentette ki, ám hozzátette: nem biztos abban, hogy a felek foglalkoznak majd Tajvannal, amely egy kényes kérdés.
Arról is beszélt, hogy Washington esetleg enyhítene a kínai importárukat sújtó vámokon. Részleteket azonban nem közölt.
A Trump-kormány már februárban, alig egy hónappal hivatalba lépése után büntetővámokat vezetett be Kína ellen az úgynevezett fentanilválság miatt. Már korábban is részben Kínát hibáztatta a heroinnál ötször erősebb kábítószer okozta egyesült államokbeli problémákért. Az amerikai hatóságok régóta Kínát tekintik a fentanil gyártásához szükséges vegyi anyagok előállítása központjának, tavaly pedig az amerikai igazságügyi minisztérium vádat emelt kínai székhelyű vállalatok és alkalmazottaik ellen a fentanil gyártásával kapcsolatos bűncselekmények miatt.