A hétvégén újból ismeretlen eredetű drónokat észleltek Norvégia és Dánia repülőterei, illetve katonai bázisai közelében. Válaszul a dán kormány péntekig megtiltotta az ilyen robotok és repülőmodellek reptetését az ország egész területe felett. Erre már csak azért is szükség volt, mivel szerdán Koppenhágában tartják az EU állam- és kormányfőinek informális megbeszélését. Ennek két fő témája az unió közös védelme és Ukrajna támogatása lesz.
Az utóbbi időkben megszaporodott – többségében bizonyíthatóan orosz eredetű – drónbetörések, illetve az EU egyes államai ellen folyó úgynevezett hibrid hadviselés egyre inkább arra kényszeríti az unió vezetőit, hogy hathatós választ adjanak Moszkva provokációira. De nincs könnyű dolguk, mert az európai közvélemény eléggé megosztottnak tűnik ebben az ügyben is.
De Volkskrant – Hollandia
Hollandia egyik legnagyobb példányszámú újságja, a jobbközép beállítottságú De Volkskrant úgy véli: Európa többé már nem hunyhat szemet az oroszok mesterkedései felett. „Oroszország ismétlődő akciói arra kényszerítik az európai államokat, hogy szembenézzenek a tényekkel: egy revansista és neoimperialista ideológia által hajtott, nagy szomszéddal van dolguk, amely a nemzeti dicsőség érdekében képes feláldozni több százezer emberéletet." A holland újság arra hívja fel a figyelmet, hogy Oroszország szinte teljes gazdaságát a háború szolgálatába állítja és verhetetlennek hitt hadigépezetet akar létrehozni. "Ezt érdemes megfontolni, mielőtt behúzzuk a függönyt, hogy ne lássuk az égő házat az utca túloldalán.”
Jutarnji list – Horvátország
Horvátország második legolvasottabb lapja, a Jutarnji list pedig azt veti az európai vezetők szemére, hogy nem képesek megegyezni abban, milyen közös választ adjanak Moszkvának. "Erről a közelgő EU- és NATO-csúcstalálkozókon is szó lesz. Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter azzal fenyegette meg az oroszokat, hogy lelövik a repülőiket, ha betévednek a lengyel légtérbe. Ezzel szemben Boris Pistorius német védelmi miniszter azt hangsúlyozta, hogy ez mennyire veszélyes lenne, és figyelmeztette a többi NATO-tagállamot, hogy ne essenek Putyin eszkalációs csapdájába". A horvát lap úgy véli, „a körültekintő cselekvés nem gyávaság, hanem felelősségvállalás a saját országunk és Európa békéje iránt”.
Süddeutsche Zeitung – Németország
Sajátos szempontból közelít a kérdéshez Németország egyik legtekintélyesebb és legolvasottabb napilapja, a Süddeutsche Zeitung. Az újság a NATO-ban meghonosodott, kissé szégyenlős megfogalmazást elemzi, amely szerényen csak a szövetség keleti szárnyának nevezi az Oroszországhoz legközelebb lévő tagállamokat. „Érthető, miért nem szeretik a politikusok és a tábornokok a NATO-nak ezt a határát keleti frontként emlegetni. A szó a háború, a vér és a halál képét idézi fel. A szárny kifejezés viszont ártalmatlanabbnak, távolabbinak hangzik. De az igazság más. A keleti NATO-tagállamok, amelyek az agresszív, fenyegetőző, harci gépeket és drónokat rájuk küldő Oroszországgal néznek szembe, nem érzik úgy, hogy biztonságban lennének. Úgy tekintenek magukra, mint valódi frontországokra.”
La Croix – Franciaország
A hibrid hadviselés egyik legfőbb veszélyére a La Croix francia katolikus hírlap hívja fel a figyelmet. Az Igen, háborúban állunk Oroszországgal című írás szerint nem attól kell igazából félni, hogy orosz tankok gördülnek majd be Varsóba vagy Berlinbe. „Az igazi veszély az, hogy oroszbarát politikai pártok kerülnek hatalomra, és elpusztítják mindazt, ami erőssé tesz minket: az Európai Uniót. Ennek leküzdéséhez higgadtnak kell maradnunk, és nem szabad bedőlnünk a provokációknak. Meg kell őriznünk az európai egységet, és mindent meg kell tennünk a hamis hírek terjesztése ellen. Ezek most már nemcsak keletről, hanem nyugatról is érkeznek. A TikTok, a Facebook, az X és a mesterséges intelligencia fejlesztésének ellenőrzése ugyanolyan fontos – ha nem fontosabb –, mint tankok vagy vadászgépek építése.”
El Periódico de Catalunya – Spanyolország
A Barcelonában megjelelő weboldal vezető szerkesztője még ennél is határozottabban fogalmazott. Rafael Vilasanjuan azt írta: „Putyin támadása a szomszédos ország ellen nem egyszerűen területrabló hadjárat, hanem az orosz birodalom helyreállításának kezdete. Európa számára ez a nyugodt korszak végét jelenti. Az országok határai többé már nem garantáltak. Lengyelországban és Romániában drónok, repülőgépek hirdetik, hogy Putyin nem csak a Donbászt akarja. Lehetünk mi katonailag felkészültek, de ez a csata sokkal alattomosabb. Meg kell védeni magunkat a kibertámadásoktól, a kémektől és a bűnözőktől. Ha meg akarjuk menteni Európát, itt kell kezdenünk.”
Naftemporiki – Görögország
A fentikkel szöges ellentétben áll a görög Naftemporiki véleménye. A gazdasági portál rémhírterjesztésnek nevezi mindazt, amit az európai sajtó jó része közzé tesz. „Úgy tűnik, háborús hisztéria van kialakulóban, különösen az európai közszférában.Ezzel akarják meggyőzni az embereket arról, hogy Oroszország az európai NATO-tagállamok megtámadására készül. A valódi cél viszont az, hogy az európai polgárok feláldozzák a jóléti államot a haderőfejlesztésért. Közben még amerikai fegyvereket is vásárolnak az európai adófizetők pénzéből, hogy Ukrajnába küldjék azokat. Az EU gazdasága egyre inkább háborús gazdasággá alakul. Már az európai bankok is a kollektív újrafegyverkezés időszakára készülnek, és ennek megfelelően alakítják politikájukat és stratégiáikat.”