Egyórás beszédet tartott az ENSZ-közgyűlés előtt Donald Trump. Az amerikai elnök sok más mellett beszélt arról, hogy minden államnak, köztük az európai országoknak fel kell hagyniuk az orosz energiahordozók vásárlásával, kritizálta az ENSZ-t, amiért képtelen megoldást találni a világban zajló konfliktusok lezárására, többször visszatért elődje, Joe Biden elnök tevékenységére és hibáira. A klímaváltozást nagy átverésnek nevezte, és beszélt a migráció okozta veszélyekről, az emiatt nagy bajban lévő európai országokról és az ENSZ-székház felújítására hosszú évekkel ezelőtt adott beruházói ajánlatáról is.
Az InfoRádió Csizmazia Gábort, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársát kérdezte arról, hogy mit tart a beszéd legfontosabb részének. „A fő üzenet, amit kevésbé domborítottak ki, hogy
az Egyesült Államok mai kormánya ugyan erősen kritikus az ENSZ-szel, de izolacionistának, tehát elszigetelődés-pártinak nem lehet nevezni”
– hangsúlyozta, hozzátéve: Donald Trump két-három alkalommal is egyértelműen arról beszélt, hogy van a szervezetben komoly potenciál, és szeretné felkínálni Amerika vezető szerepét, csak nem ment bele a részletekbe, hogy ez mit jelentene.
Közvetve kiolvasható az Amerika-szakértő szerint a beszédből az a nemcsak trumpi, hanem általában konzervatív republikánus hozzáállás, ami már az első elnöki ciklusában is jelen volt, hogy óriási az amerikai kritika a nemzetközi rend főbb intézményeivel szemben, de nem egy az egyben „beszántani” akarják ezeket az intézményeket, hanem úgy gondolják, hogy a nyugati országoknak érdemes összehangolniuk a szakpolitikáikat. „És így jön képbe a bevándorlás meg az energiapolitika, amiről aránytalanul sokat beszélt” – tette hozzá Csizmazia Gábor. Úgy véli, Trump szerint a nyugati országoknak úgy kellene helyrehozniuk a kapcsolataikat, hogy jobban együtt tudjanak működni a nemzetközi békéért és biztonságért, csak nem részletezte, hogy ez milyen reformot jelentene. De voltak kifejezetten Oroszország, illetve Kína irányába tett kritikus mondatai is, meg persze más országokkal szemben is, mint Venezuela vagy Irán, amelyek amerikai szempontból kiemelt célpontok.
A kérdésre, hogy a beszéd arányai alapján mennyire fontos Trump elnöknek a NATO, Európa, illetve az orosz–ukrán katonai konfliktus, Csizmazia Gábor azt mondta: az érdekes, hogy a beszédben nem sok látszott az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos amerikai álláspontból. Gázához hasonlóan megemlítette az orosz–ukrán háborút, de csak az ENSZ-beszéd után, és miután Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel találkozott, akkor mondott konkrétabbakat ezzel kapcsolatban, illetve később az online médiában. Ez alapján a szakértő szerint az körvonalazódik, hogy az Egyesült Államok nem akarja elengedni Ukrajna kezét, alapvetően támogatná Kijevet, csak a hangsúlyt meg a felelősséget főleg katonai és gazdasági téren inkább az európaiakra, akár a NATO-tagállamokra, akár az Európai Unióra helyezné át.
Csizmazia Gábor úgy látja, két érdemi változás is van a retorikában. Az egyik, hogy
Donald Trump elkezdett célzásokat tenni arra, hogy Ukrajna adott esetben a teljes területét visszafoglalhatja. Korábban ezt sem Trump, sem a közelében lévők nem tartották reálisnak.
Ettől még ez most nem számít reális célkitűzésnek, de elkezdett nyíltabban beszélni erről – fogalmazott az Amerika-szakértő. Másrészt pedig az elnök azt mondta, hogy az orosz gazdaság a másodlagos vámok, illetve általában a szankciók következtében rosszabb állapotban van, mint azt sokan gondolnák, és még rosszabb állapotba juthat, ha a másodlagos vámokat kifejezetten az energiaszektorban is bevezetnék. „Ez a két tényező komoly nyomásgyakorlás az orosz félre. Nem biztos, hogy mindez érdemi váltást jelent az amerikai külpolitikában, de a nyomást inkább az oroszokra helyezi” – magyarázta.
Úgy tűnik, hogy Ukrajnát tekintve a Trump-adminisztráció az Európai Unióra, és a NATO-n belüli „hajlandók” koalíciójára tolná rá a feladatot. Republikánus oldalon erről már 2022 nyarától beszélnek, csak akkor még nem ők voltak kormányon, ezért ez a szakértő szerint nem újdonság. Az is fontos megjegyzés, hogy mennyi orosz olajat vásárolnak az egyes országok a mennyiséget és az arányokat is tekintve. Kínát és Indiát emelte ki a Trump-adminisztráció. Indián nagyobb a figyelem amerikai részről, mint egyes európai tagállamokon. Az amerikai elnök azt is mondta, hogy az orosz gazdaság nagy bajban van, és az ország katonai nagyhatalom helyett papírtigrisnek tűnik – így fogalmazott. A légtérsértő gépeket pedig akár le is lehetne lőni – tette hozzá Donald Trump.
A kérdésre, hogy kevésbé volt-e tegnap barátságos, megértő Oroszországgal szemben, mint korábban, az Amerika-szakértő úgy vélekedett: „Igen, ez is az oroszokkal szembeni nyomásgyakorlás része. Az amerikai–orosz kapcsolatokban rendszeresen előjön a gondolat, hogy globális nagyhatalomnak minősítik-e az Oroszországi Föderációt. Az általános vélekedés, hogy Oroszország bizonyos képességeket tekintve egyértelműen globális szereplő és nagyhatalom, de az amerikai külpolitika évek óta inkább csak regionális hatalomként kezeli. Vitatkozhatunk, hogy ez mennyire reális, de a gondolat rendszeresen visszajön” – mondta a szakértő.
„Van egy mondás, hogy Oroszország lényegében egy benzinkút atomfegyverekkel”
– idézte fel Csizmazia Gábor, és úgy látja, ezt a gondolatkört emelte be Donald Trump, ami szerinte tőle újdonság, mert korábban nem ezt domborította kl, ezért ez is nyomásgyakorlásnak fogható fel. Ezzel azt jelezte, hogy gazdasági vonalon az amerikaiak hajlandók fokozni a helyzetet.
Az orosz drónok és gépek légtérsértéséről Donald Trump elég szűkszavú megjegyzést tett a Zelenszkij-találkozó után, és azt hangsúlyozta, hogy az európai légtér védelme az európaiak dolga. Amikor egy újságíró rákérdezett, hogy ebben támogatná-e az Egyesült Államok az európaiakat, akkor ködösen annyit mondott, hogy a körülményektől függ. „Ez egybevág azzal a gondolatával, hogy a nemzeti szuverenitás és a területi integritás védelme elsődlegesen nemzetállami kötelesség vagy feladat. Ez a téma szerepelt az ENSZ-közgyűlésben elmondott beszédében is, csak ott inkább a migráció kontextusában” – mondta Csizmazia Gábor.