- Hszi Csin-ping: a kínai–orosz kapcsolatok erősebbek, mint valaha
- Oroszország nem hajlik – Kaiser Ferenc arról, miért nem lehet Putyint bármire is rákényszeríteni
- Ukrajna máris reagált Vlagyimir Putyin ajánlatára
- „Hitvány cselekedet” – az amerikai kormányzat egyre türelmetlenebb az időt húzó Vlagyimir Putyinnal szemben
A kínai Tiencsinben tartják a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozóját, melynek Hszi Csin-ping kínai államfő által megfogalmazott célja a konszenzus megteremtése, az együttműködés lendületének növelése és a fejlődési irányok kijelölése. Ez gazdasági és politikai témákra is igaz, az egyik kulcsfontosságú tárgyalási terület ugyanis az ukrajnai válság lehetséges megoldása, amelynek Donald Trump amerikai elnök tárgyalásai nyomán erőteljes gazdasági vonatkozásai is vannak.
Vlagyimir Putyin az SCO-n találkozott a kínai államfőn kívül India miniszterelnökével, Narendra Modival is. A megbeszélésekről nyilatkozva hétfőn megismételte korábbi elvárását, miszerint a NATO keleti bővítésének kérdését meg kell oldani ahhoz, hogy fenntartható béke legyen Ukrajnában. Az orosz elnök szerint azonban Alaszkában út nyílt a megegyezéshez.
Putyin vasárnap részletesen ismertette Hszi Csin-pinggel a Trumppal folytatott tárgyalásainak eredményeit és a konfliktus megoldására irányuló „már folyamatban lévő” munkát, és elárulta, hogy további részleteket fog közölni a kínai vezetővel és másokkal folytatott kétoldalú találkozókon.
„Nagyra értékeljük Kína és India erőfeszítéseit és javaslatait, amelyek az ukrán válság megoldásának elősegítését célozzák” – mondta Putyin a fórumon anélkül, hogy konkrétumokat említett volna. „Remélem, hogy a közelmúltbeli alaszkai orosz–amerikai találkozón elért megállapodások is hozzájárulnak ehhez a célhoz” – tette hozzá.
A tárgyalásokról beszámoló Reuters megjegyzi: Kína és India messze a legnagyobb vásárlói az orosz nyersolajnak, Oroszország pedig a világ második legnagyobb exportőre. Donald Trump a közelmúltban újabb vámokat vetett ki Indiára a vásárlások miatt, de egyelőre nincs jele annak, hogy India vagy Kína leállítaná az orosz olaj beszerzését, ami így továbbra is Moszkva hadigazdaságának kulcsfontosságú exportcikke.
A Sanghaji Együttműködési Szervezetét Kína, Oroszország és a közép-ázsiai államok alapították 2001-ben a terrorizmus elleni küzdelem és a gazdasági együttműködés előmozdítása érdekében. Jelenleg tíz országot foglal magában, köztük az alapítók mellett Iránt, Indiát, Pakisztánt és Fehéroroszországot.