Bajban a britek: munkások helyett menekültek érkeznek – ezzel a címmel tett közzé elemzést honlapján a Migrációkutató Intézet. A tanulmány szerint az utóbbi időben a munkavállalási vízumok száma drasztikusan csökkent, a menedékkérelmeké viszont drámaian nőtt az Egyesült Királyságban. 2024-ben az előző évhez képest 18 százalékkal többen kértek menedékjogot az országban.
Gönczi Róbert azt mondta az InfoRádióban, hogy egy negatív és egy pozitív trend is megfigyelhető a brit bevándorláspolitikában. Nem kedvező jelenség, hogy egyre kevesebb vízumos munkavállaló érkezik Nagy-Britanniába, ugyanakkor 2002 óta nem volt olyan magas az összes benyújtott menedékkérelem száma, mint 2024 első felében. Konkrétan 108 138 igényt regisztráltak tavaly az Egyesült Királyságban, míg 2002-ben mintegy 103 ezret. A legtöbben harmadik világbeli országokból érkeztek, főként Pakisztánból, Afganisztánból és Iránból nyújtottak be menedékkérelmi dokumentumokat, amelyek elbírálása 47 százalékban pozitív volt, miközben a Migrációkutató Intézet elemzője szerint a brit kormány ennél szigorúbb végrehajtásra és ellenőrzésre tett ígéretet.
Mint fogalmazott, a valódi probléma abból fakad, hogy a menedékkérelmek benyújtásánál sok esetben nem tisztázott a munkavállalási képesség, míg ezzel szemben a vízumkiadásoknál a turisztikai vízumokat nem számolva mintegy 956 ezret adtak ki tavaly Nagy-Britanniában, ami 32 százalékos visszaesést jelent 2023-hoz képest.
A legnagyobb csökkenés az egészségügyi dolgozóknak és a diákoknak kiadott vízumok tekintetében volt megfigyelhető.
Gönczi Róbert kiemelte, hogy a brit egészségügy „krónikus munkaerőhiányban szenved”, miközben a külföldi egészségügyi és szociális dolgozók beáramlása is mérséklődött, ami így együttesen nagy kihívás elé állítja a teljes ágazatot.
Miután Nagy-Britannia kilépett az Európai Unióból, a kormányzat az uniós állampolgárok számára kezdetben még nyitva hagyta a kaput, hogy benyújthassák letelepedési kérelmüket. Gönczi Róbert emlékeztetett, hogy 2019 óta működik az uniós polgárok letelepedési rendszerének (EUSS) intézménye, melyet azzal a céllal hoztak létre az Egyesült Királyságban, hogy az ott élő EU-, EGT (Európai Gazdasági Térség)- és svájci állampolgárok a Brexit után is jogszerűen tartózkodhassanak, dolgozhassanak a szigetországban. Bár nagy reményeket fűztek a kormányzati programhoz, az elemző úgy gondolja, nem hozta el a várt sikert, hiszen az elmúlt öt évben 8,4 millió kérelem érkezett be, amelyek közül mindössze 4,1 milliót fogadtak el az állami hatóságok, tehát csak ennyien kaptak letelepedési engedélyt.
Mindeközben a kitoloncolások száma nőtt, de nem feltétlenül az uniós állampolgárokra vonatkozóan, hanem más európaiakat érintett ez az intézkedés, leginkább albánokat. A 2023-as évhez képest tavaly 28 százalékkal több kitoloncolást hajtottak végre.
„Alapvetően az látható, hogy az Egyesült Királyság a Brexit óta nem tudja betölteni a krónikus munkaerőhiány okozta űrt az Európai Unióból érkező munkavállalók által”
– jegyezte meg az elemző.
Nagyon súlyos problémának nevezte, hogy eddig csak mérsékelt eredményeket értek el a britek a La Manche csatornán keresztül érkező irreguláris forgalommal szemben, illetve komoly gondokat okoz az is, hogy a francia tengerparttól egészen a Brit-szigetekig különböző embercsempész-hálózatok működnek. A probléma nem új keletű, már az azóta leköszönt Rishi Sunak és a jelenlegi kormányfő, Keir Starmer is megígérte, hogy rendet tesz, ehhez képest 2023-hoz viszonyítva tavaly 25 százalékkal nőtt a La Manche csatornán át érkező migránsok száma az Egyesült Királyságba, miközben számos más európai útvonalon csökkent a bevándorlás aránya.
Politikai következmények: történelmi mélyponton a Konzervatív Párt, Farage-ék előretörtek
Gönczi Róbert elmondta: bár az előző és a jelenlegi brit kormányzat is kiemelt célként fogalmazta meg, egyik kabinet sem tudta hatékonyan alkalmazni a kitoloncolások, illetve a menedékkérelmek elutasításának rendszerét, mint ahogy az embercsempész-forgalom visszaszorítása érdekében ígért szigorító mechanizmusokat sem sikerült maradéktalanul teljesíteni. A Migrációkutató Intézet elemzője szerint egyebek mellett ennek tudható be, hogy egyre népszerűbbek Nagy-Britanniában az olyan szélsőségesebb politikai nézeteket valló pártok, mint például a konzervatívoktól jobbra elhelyezkedő, az euroszkeptikus Nigel Farage vezette Reform UK. Utóbbi a legfrissebb felmérések szerint már a második legnépszerűbb párt az Egyesült Királyságban, ami Gönczi Róbert meglátása szerint azt jelzi, hogy
a lakosság egyre nagyobb része elégedetlen a migrációval kapcsolatos kormányzati döntésekkel.
Az elemző közölte: nemrég tartottak választásokat Nagy-Britanniában, ezért messzemenő következtetéseket nem lehet levonni a jelenlegi helyzet politikai következményeivel kapcsolatban, de az egyértelműen kiviláglik, hogy a tradicionálisan bevándorláskritikus Konzervatív Párt „teljesen elvesztette a lakosság bizalmát”, és visszaszorult a harmadik helyre a közvélemény-kutatásokban, pedig a szigetországban hagyományosan kétpárti rendszer volt idáig.
Gönczi Róbert figyelmeztetett: bár az Egyesült Királyságban még nem öltött akkora méreteket az utcai erőszak, mint például a szintén komoly integrációs gondokkal küzdő Németországban, de a briteknél is egyre több probléma keletkezik a nem hatékony, sokszor eredmények nélküli bevándorláspolitika miatt. „A brit lakosság általánosságban elégedetlen a lakhatási válság miatt is, ami szintén súlyos problémát jelent, és ami ugyancsak visszavezethető a bevándorlással kapcsolatos gondokra” – tette hozzá az elemző.
Az elemzés megállapítja: a migráció nem megfelelő kezelése az Egyesült Királyságban is jelentős szociális és politikai következményekkel járt. A menekültek nagy része elegendő menekültszállás híján szállodai elhelyezésre szorul. Az országszerte tapasztalt lakhatási válság pedig nemcsak a lakosságot, hanem az érkező menekülteket is érinti, akik közül sokan az utcákon élnek.