A mostani felmérés jelzi, hogyan szerepelnének a pártok, amennyiben az előre hozott választásokat nem a kitűzött időpontban, február 23-án, hanem most vasárnap, azaz hat héttel korábban rendeznék.
Az AfD erősödése jelzésértékű abból kiindulva is, hogy a többi parlamenti párt szinte teljes mértékben „kiközösítette”, és tartományi szinten sem hajlandó koalícióra lépni vele.
Bebizonyosodott mindez a szeptemberi – Türingiában, Szászországban és Brandenburgban tartott – választásokon, amelyeken a párt – elsősorban Türingiában – az élen végzett, de mind a konzervatívok, mind a szociáldemokraták elutasították az esetleges kormányzati együttműködést.
A YouGov felmérése ugyanakkor alátámasztotta azokat az előrejelzéseket, amelyek szerint a február 23-i választások győztese minden bizonnyal az eddig ellenzéki konzervatív CDU/CSU lesz. A Friedrich Merz kancellárjelölt által vezetett konzervatívok támogatottsága 29 százalékos, egy százalékkal kisebb, mint tavaly decemberben volt.
A negatív tendencia teljesen egyértelmű az immár megbukott kormánypárt, az Olaf Scholz még hivatalban lévő kancellár vezette SPD esetében. A párt a szavazatok 16 százalékára számíthat, eszerint támogatottsága az egy hónappal ezelőttihez képest 2 százalékkal csökkent. Ráadásul a YouGov által megkérdezettek több mint a fele határozottan amellett foglalt állást, hogy
a párt kisebb partnerként se vegyen részt a választások utáni koalícióban.
A válaszadók 46 százaléka volt azon a véleményen, hogy elsősorban az SPD felelős a német gazdasági válságért.
A felmérés szerint az SPD kormánykoalíciós partnerei közül a Zöldek Pártja 1 százalékot erősödött, és jelenleg 14 százalékon áll. Ugyanakkor a három évig tartó kormányzati szövetséget gyakorlatilag felmondó liberális FDP változatlanul a parlamenti bejutáshoz szükséges 5 százalékos küszöb határán „egyensúlyoz”.
Biztos bejutó viszont az év elején alakult új baloldali párt, a BSW (Sahra Wagenknecht Szövetség). Az egykori NDK-s hagyományokkal rendelkező Baloldal Pártja (Die Linke) viszont alighanem kénytelen lesz búcsút mondani a Bundestagnak.
A felmérésből kitűnt az is, hogy tíz közül négy megkérdezett aggodalommal tekint az ország politikai, illetve gazdasági jövőjére.
Egy korábbi közvélemény-kutatás szerint leginkább a gazdaság helyzete foglalkoztatja a választókat, míg a menekültkérdés, illetve az illegális bevándorlás a második helyen áll. Az energia-, illetve a klímapolitikát, továbbá az árak és a bérek, valamint a nyugdíjak alakulását ugyancsak a legfontosabb kérdésesek között említik. Az ukrajnai orosz háború „mindössze” 8 százalékukat foglalkoztatja.