„Ha az az ország, amellyel lényegében most harci cselekményeket folytatunk, atomhatalommá válik, akkor mit tegyünk? Nem fogjuk megengedni. Ebben az esetben alkalmazni és használni fogjuk az összes, hangsúlyozom, az Oroszország rendelkezésére álló összes megsemmisítési eszközt, mindet. És minden lépésüket figyelni fogjuk” – mondta az orosz államfő újságíróknak.
Hangsúlyozta, hogy az orosz hadsereg minden ellene irányuló agresszióra válaszolni fog, és minden célhoz megvan a megfelelő eszköze.
Hangot adott azon álláspontjának, miszerint Ukrajna nem képes önállóan atomfegyvert kifejleszteni, mert minden ehhez szükséges képessége elveszett, de atomerőművekből származó hulladékból össze tudna rakni egy „piszkos bombát”. Hozzátette, hogy ha bármely más ország atomfegyvert adna át Kijevnek, az az atomsorompó-szerződésben vállalt kötelezettségek megsértését jelentené.
Korábban a The New York Times amerikai napilap közölt olyan értesülést, miszerint amerikai és európai tisztégviselők javaslatot tettek atomfegyver átadására Ukrajnának. Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes a RIA Novosztyi hírügynökségnek azt mondta, hogy nukleáris fegyverek Kijevnek való átadása a legsúlyosabb lépés lenne a konfliktus ellenőrizetlen eszkalációja felé.
Putyin az asztanai sajtóértekezleten elmondta, hogy az Oresnyik hiperszonikus rakétarendszer első bevetését követően – múlt csütörtökön a dnyiprói Juzsmas rakétagyártó hadiipari üzemre mért vele csapást az orosz hadsereg – az oroszországi kurszki régiót még két alkalommal támadták amerikai ATACMS rakétákkal. Az elnök szerint ezzel minimális kárt okoztak, de az amerikai fegyver bevetésének tényétől nem lehet eltekinteni.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy vajon az Oresnyiket Kijevben a katonai vagy a politikai döntéshozatali központok ellen fogják-e bevetni, Putyin egy régi viccre utalva, amely a szovjet meteorológiai előrejelzésből űzött gyúnyt, azt mondta, „hogy mai a nap folyamán minden lehetséges”. A védelmi minisztérium vezérkara fogja eldönteni, hogy a nyugati fegyverekkel elkövetett támadásokra milyen fegyverrel milyen objektumra mérjenek csapást – tette hozzá.
A Juzsmas elleni támadásról szólva azt mondta: az Oresnyik rakéta olyan pusztító elemekkel volt felszerelve, amelyek akár 4000 Celsius-fokra is felhevülhetnek, és még a megerősített objektumokban is képesek három-négy emelet mélységben rombolni. A sok pusztító elemmel felszerelt, új hiperszonikus rakéta hatása a nukleáris fegyveréhez fogható, de nem okoz sugárszennyezést - magyarázta. Hatását egy meteorit becsapódásához hasonlította, amelynek nyomán hatalmas kráter keletkezik. Putyin szerint még tovább lehet növelni az erejét, de az Oresnyik már most nagypontosságú fegyver.
Az ukrajnai háború menetével kapcsolatban azt hangoztatta, hogy az orosz hadsereg folyamatosan nyomul előre szinte a teljes fronton, és újabb pozíciókat fog elfoglalni. Közölte, hogy az orosz hadsereg csütörtökre virradóan 90 rakétával és 100 drónnal 17 célpontot talált el, katonai és hadiipari létesítményeket, valamint az azokat támogató rendszereket.
Kijelentette, hogy Oroszország készen áll az Ukrajnával kapcsolatos tárgyalásokra a már ismertetett feltételekkel.
Az Olaf Scholz német kancellárral folytatott minapi telefonbeszélgetéséről elmondta, hogy ő volt az első a nyugati vezetők közül, aki megtörte a hallgatást. Tájékoztatása szerint eszmecsere volt közöttük, de mindkét fél maradt az álláspontjánál.
A több merényletet túlélő Donald Trumppal kapcsolatban úgy vélekedett, hogy a megválasztott amerikai elnök továbbra sincs biztonságban.
Angela Merkel emlékirataira kitérve, amelyben a volt német kancellár kifogásolta, hogy az orosz elnök megrémítette a labradorjával, azt mondta, nem tudta, hogy tárgyalópartnere fél a kutyáktól, és csak nyugodt, kellemes légkört akart teremteni. Közölte, hogy ilyet nem tesz többé, és a történtekért bocsánatot kért már többször is.
Európáról értekezve azt hangoztatta, hogy a kontinens szerinte megszűnt a világpolitika önálló, független, modern központjaként létezni, és úgy táncol, ahogy az amerikai kormányzat fütyül. Putyin szerint nem Oroszország felelős Európához fűződő kapcsolatainak megromlásáért, ez az európai establishment és politika belső állapotának következménye. Úgy vélekedett, hogy mindkét fél érdekelt a viszony helyreállításában.