A Nemzetközi Büntetőbíróság egyes számú tárgyalás-előkészítő kamarája kibocsátotta a letartóztatási parancsot a három említett személy ellen. Mint az ilyenkor szokásos gyakorlatról Tóth Norbert nemzetközi jogász az InfoRádióban elmondta, értesítik erről az ENSZ főtitkárát és a részes államokat is.
"124 részes állam van pillanatnyilag a Nemzetközi Büntetőbíróság alapszabályában, a 125. majd Ukrajna lesz január elsejétől. Ezek az államok kapnak értesítést alapesetben arról, hogy ezt a letartóztatási parancsot kiadták, és hogy kérik a végrehajtását. Magyarország is egyike a részes államoknak, és elvileg a Nemzetközi Büntetőbíróság alapszabálya alapján olyan esetekben, ha e személyek közül részes állam területére tévedne valaki, valamilyen eljárási cselekményt kellene velük szemben foganatosítani" - mondta el általánosságban a szakértő.
Ám Benjamin Netanjahu esetében azt valószínűsíti, hogy a részes államok nagy részében, mivel hivatalban lévő miniszterelnökről van szó, "diplomáciai immunitása" lesz, szintén a nemzetközi jog alapján, ráadásul a fent említett statútumnak Izrael nem is részese.
"Ilyen esetekben, ha harmadik állam államfője, kormányfője vagy immunitással rendelkező személye érintett, akkor elvileg megtagadható az eljárási cselekmény foganatosítása" - mondta Tóth Norbert.
Viszont azt is elmondta, hogy lennének olyan államok - például a skandináv országok vagy a Benelux államok -, amelyek akár ki is adnának ilyen embereket.
Arról, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság pontosan miért adta ki a nemzetközi elfogatóparancsot, a nemzetközi jogász elmondta, három különböző esetről van szó a három személynél.
"A két izraeli politikus esete jogilag azonos, de Mohammed Deif, a Hamász katonai szárnyának a vezetője lehet, hogy nyár óta már életben sincs, de mivel erre nincs elegendő bizonyíték, folytatódik az eljárás vele szemben is. Tehát a két izraeli politikus esete annyiban összefügg, hogy hasonló cselekmények miatt rendelték el. Egyrészt a gázai övezettel kapcsolatban az, hogy
az elektromos hálózatról levágták bizonyos időben ezt a területet, illetve a segélyszállítmányokat nem engedték át, ezzel kapcsolatban arra következtetett a tárgyalást előkészítő kamara, hogy ez kimerítette a szándékos éheztetés, embertelen körülmények rákényszerítése a tiltott hadviselési módszert. És ez háborús bűncselekmény a Nemzetközi Büntetőbíróság alapszabálya alapján"
- tette világossá.
Az említett kamara rendelkezésére álló bizonyítékok és tanúvallomások alapján zajló eljárás letartóztatási parancsát egyébként titkosították, nem elérhető, csak a róla szóló közlemény nyilvános; arra hivatkozik a bíróság, hogy a büntetőeljárás érdekei, valamint a tanúvédelem miatt fontos titkosítva tartani ezeket a letartóztatási parancsokat, de az Tóth Norbert számára világos, hogy ha például nincs egy területen orvosi ellátás, az okozhat olyan szenvedést a lakosságnak, ami kimerítheti az emberiesség elleni bűncselekmény fogalmát.
Korábban a délszláv háború kapcsán szerepelt sokat a hírekben a hágai bíróság, több eljárást végigment, néhány vezető börtönbe is került. Hogy ez esetben erre mennyi esély van, arról a nemzetközi jogász azt mondta, ott végül ad hoc "Jugoszlávia-törvényszéken" folytak az eljárások, de "Hága azért is érdekes, mert ott több ilyen nemzetközi büntetőbíróság van", van az ENSZ-é, van a most szóban forgó, illetve a jugoszláv is volt; ám az eljárásaik hasonlóak. Emlékeztetett, Szlobodan Milosevics volt jugoszláv államfőt ki is adták Hágának, de ő nem érte meg a tárgyalás végét, a börtönben halt meg. Ugyanígy járt Radovan Karadzsics boszniai szerb elnök is, valamint a "srebrenicai mészáros" Ratko Mladics, akik ellen szintén eljárás indult Hágában, és ki is adták őket.
De mint összegezte, mivel Izrael nem része a statútumnak, jóval nehezebb lesz a politikusai, vezetői ellen bármilyen hasonló eljárást lefolytatni.
Tóth Norbert rámutatott, az ukrajnai háború esetében is hasonló a helyzet, de abban bízhat a Nemzetközi Büntetőbíróság, hogy "ezek az ügyek nem évülnek el soha", és ha esetleg olyan kormányváltás jön, vagy az érintettek "olyan helyzetbe kerülnek, hogy Hága rendelkezésére állnak", akkor lehet ellenük eljárás.
Mindenesetre Benjamin Netanjahu esetében kicsinek tartja a valószínűségét annak, hogy ebben az ügyben felelősségre lehet majd vonni; a vádlottak nélkül bizonyos eljárási cselekményeket le tudnak folytatni, és az ügyészi hivatal kérheti még azt is, hogy a letartóztatási parancsot egészítsék ki még más bűncselekményekkel is, és vádmegerősítést is lehetne kérni, de tárgyalást a terheltek megjelenésének hiányában nem lehet lefolytatni a Nemzetközi Büntetőbíróság előtt.