Akár éveket is kell várniuk azoknak, akik az új állampolgársági törvény júniusi hatálybalépését követően igényeltek német útlevelet. Ugyan a német szövetségi kormány alapvető célja az volt a jogszabály módosításával, hogy a bevándorlók hamarabb szerezhessenek német állampolgárságot, a Migrációkutató Intézet tanulmánya egyebek mellett azt állapította meg, hogy az intézkedés következményeként meredeken emelkedni kezdett az elbírálásra váró kérelmek száma, csakúgy, mint a várakozási idő.
Párducz Árpád az InfoRádióban elmondta: a teljes német lakosság 14 százalékának (körülbelül 12 millió embernek) nincs jelenleg német állampolgársága, nem rendelkezik német útlevéllel. Az érintettek között nagyon sok a török származású ember, de más országokból érkező vendégmunkások is nyújtottak már be kérelmeket, illetve a 2015-2016-os irreguláris migrációs válság idején is rengetegen léptek be Németország területére.
A kutató kiemelte, hogy a hivatalos honosításai adatok alapján a 2023-as rekordévben mintegy 204 ezren kaptak német állampolgárságot, 56 százalékuk pedig öt országból (Szíria, Törökország, Afganisztán, Irak, Románia) érkezett. Hozzátette:
a kérvények egyharmadát szír állampolgárok igényelték, az iraki és afgán kérvényezők száma 53, illetve 55 százalékkal emelkedett,
a románoké mindössze 8 százalékkal, miközben a török igénylők száma egyértelműen visszaesett tavaly.
Párducz Árpád azt mondta, az elbírálási folyamat azért ennyire lassú, mert a hivatalok meglehetősen alacsony számú személyzetet foglalkoztatnak, továbbá a különböző nemzetbiztonsági átvilágítások lefolytatása is sok időt vesz igénybe, illetve számos helyen még mindig papíralapú ügyintézés zajlik, a digitális átállás még csak folyamatban van.
Az elemző szerint a német kormánykoalíció válsága csak tetézi ezt a helyzetet. Felidézte, hogy a CDU/CSU pártszövetség több alkalommal több fórumon is jelezte, hogy aggályai vannak az állampolgársági törvénnyel kapcsolatosan, különösen annak a kettős állampolgárságot lehetővé tevő részével. „A mostani helyzetben, amikor a jelenlegi kisebbségi kormányt az előre hozott választások rémképe fenyegeti, különösen fontos megjegyezni, hogy
a CDU azt ígérte, ha 2025-ben kormányra kerül, el fogja törölni ezt a törvényváltoztatást”
– tette hozzá a kutató.
Ha ez megvalósul, a régi szabályok esetleges visszaállításával vélhetően nehezebben juthatnának német állampolgársághoz a bevándorlók, illetve a vendégmunkások, hiszen a korábbi törvény szigorú tartózkodási kritériumokat írt elő, és ha adott esetben visszatérnek hozzá, akkor Párducz Árpád szerint a honosításra vonatkozó kérelmek száma is drasztikusan visszaeshet.
A most hatályos törvényben is szerepel, hogy mindazokat, akik nem felelnek meg a követelményeknek, ki kell utasítani az országból. Ugyanakkor a Migrációkutató Intézet kutatója szerint „továbbra sincsenek túlzottan előremutató megoldások” a kiutasítások tekintetében. Mint fogalmazott, ezen a téren egyetlen sikert tud felmutatni a német kormányzat: a közelmúltban migrációs megállapodást kötött Szomáliával. Igaz, Olaf Scholz kancellár is elismerte, hogy a Németországban élő körülbelül 65 ezres szomáliai diaszpórából a többség jogszerűen tartózkodik az országban, vagyis a néhány száz vagy néhány ezer kiutasított személy Párducz Árpád szerint „csepp a tengerben” esete a Németországra nehezedő migrációs nyomás kellős közepén.