"Fennáll a lehetősége annak, hogy katonáink a helyszínen figyeljék meg az oroszokkal együtt harcoló északiak képzettségét és taktikáját" – idézte a dél-koreai hírügynökség az egyik névtelenséget kérő forrását. A Yonhap tudósítását ismertető Kyiv Independent pedig arra emlékeztet, hogy Moszkva több ezer észak-koreai katonát akar bevetni saját csapatainak megsegítésére. A NATO szerint bevetésük eszkaláció lenne.
Az angol nyelű kijevi hírportának az ukrán kémfőnök azt nyilatkozta: az ázsiai katonák első, 2600 főt számláló egységét valószínűleg Kurszk térségében tervezik harcba vetni, hogy segítsenek kiszorítani az Oroszországba betört ukrán erőket. Kirilo Budanov azt is elárulta, hogy értesüléseik alapján már majdnem 11 ezer észak-koreai gyakorlatozik Oroszországban, és november elsejére be is fejezik a kiképzésüket. A dél-koreai Nemzeti Hírszerző Szolgálat (NIS) viszont úgy értesült, hogy az északiak legalább négy harcoló dandárnyi, vagyis 12 000 fős különítményt akarnak Ukrajnába küldeni, köztük 1500 különlegesen kiképzett kommandóssal.
Ezen a videón állítólag egy orosz laktanyában észak-koreai katonák szerelnek fel:
North Korean soldiers are equipped with russian uniforms.
— Serhii Sternenko ✙ (@sternenko) October 18, 2024
Without 5 minutes, the third world war, but the West is asleep. https://t.co/OvXIWbNHqt pic.twitter.com/tV3pgLm39L
Ha az északiakból álló alakulatok valóban megjelennek az oroszok oldalán, akkor Szöul a saját, speciális műveleti egységeiből irányít majd katonákat Ukrajnába, akik az északiak harcmodorának tanulmányozása mellett segíthetnek az elfogott katonák vallatásánál is. Emellett
Dél-Korea fontolóra veszi, hogy fegyvereket is szállítson az oroszok ellen küzdő ukránoknak.
Szöul eddig csak humanitárius segítséget adott, bár meg nem erősített hírek szerint, – az Egyesült Államok közvetítésével – tüzérségi gránátokat is küldött az ukrán hadseregnek.
Júniusban, amikor Vlagyimir Putyin orosz és Kim Dzsongun észak-koreai vezető kölcsönös védelmi megállapodást kötött, Dél-Korea jelezte, hogy felülvizsgálja az Ukrajnával kapcsolatos addigi távolságtartó politikáját. A Yonhap hírügynökség ezzel kapcsolatban azt írta, hogy a szöuli vezetés egyelőre még nem akarja teljesen szétzilálni az oroszokkal fennálló harmonikus kapcsolatait, bár súlyos fenyegetésnek tartja, hogy Oroszország be akarja vonni Észak-Koreát az Ukrajna elleni háborújába.
BREAKING:
— Visegrád 24 (@visegrad24) October 22, 2024
South Korea announces it’s now considering a “phased approach” to military support for Ukraine, including an assessment of the offensive capabilities of supplied weapons.
South Korea’s moves come after reports of North Korean soldiers being sent to Ukraine.
???????? pic.twitter.com/7iqfttwhNb
A jelek szerint Moszkva is igyekszik enyhíteni a Szöullal kialakult feszültséget – írja legújabb jelentésében a Háborús Tanulmányok Intézete (ISW). A washingtoni kutatóközpont erre abból következtet, ahogy az orosz vezetés eddig a helyzetet kezelte. A szöuli orosz nagykövet például baráti beszélgetésnek nevezte azt, hogy behívatták a dél-koreai külügyminisztériumba, ahol hevesen tiltakoztak az északi csapatok Ukrajnába küldése miatt. Georgij Zinovjev azt hangoztatta, hogy országa és Észak-Korea együttműködése nem veszélyezteti a déli országrész biztonságát. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője ugyancsak hasonlóan nyilatkozott és hozzátette, hogy az észak-koreai katonák oroszországi jelenlétéről szóló beszámolók ellentmondásosak lehetnek.
Az ISW szakértői úgy látják:
Moszkva komolyan aggódik amiatt, hogy Dél-Korea esetleg csatlakozna az Ukrajnát felfegyverező országok közé. Az ázsiai állam ugyanis a világ egyik vezető fegyvergyártója,
amely az Egyesült Államoknak és több európai NATO tagországnak is rendszeresen szállít, méghozzá világszínvonalú hadifelszereléseket.
Az oroszok azért sem szeretnék elmérgesíteni a Dél-Koreához fűződő viszonyt, mert Szöulra egyfajta ellensúlyként tekintenek a távol-keleti politikájukban. Moszkva korábban határozottan udvarolt Szöulnak, így próbálva ellensúlyozni az Észak-Koreával szembeni fokozódó kiszolgáltatottságát, ami az egyre jelentősebb fegyverszállítások miatt alakult ki – emlékeztet a washingtoni kutatóintézet.