Három hét telt el az egész Németországot rendkívüli módon felkavaró solingeni terrorcselekmény óta. Az észak-rajnai-vesztfáliai városban egy illegális szíriai menekült késével három embert ölt meg, és többet megsebesített. A merénylet nem sokkal azt követően történt, hogy a baden-württembergi Mannheimben egy afgán menekült ugyancsak késsel egy fiatal rendőrt gyilkolt meg. Mindkét támadás iszlamista hátterű volt. A hárompárti koalíciós kormány a történteket követően biztonsági "csomagtervet" fogadott el, amelyet most a parlament alsóháza, a Bundestag elé terjesztett.
Nem csak a merényletek óta, hanem azokat megelőzően is rendkívül éles vita alakult ki a kormánypártok és az ellenzék között a menekültválság kezeléséről, illetve ettől elválaszthatatlanul a merényletek megszaporodásának okairól is. A kormány politikájával kapcsolatos rendkívüli elégedetlenséget tükrözték a szeptember első vasárnapján két keletnémet tartományban, Szászországban és Türingiában tartott helyi parlamenti választások, amelyeken a koalíció pártjai, a szociáldemokrata SPD, a Zöldek Pártja és a szabad demokrata FDP katasztrofális vereséget szenvedtek, miközben tovább erősödött az AfD, valamint a Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW).
Elemzők szerint a Nancy Faeser belügyminiszter vezényletével kidolgozott biztonsági csomagterv ebből kiindulva igyekezett erősíteni a kormánypártok tekintélyét. A Bundestag elé terjesztett intézkedések középpontjában a fegyvertartás, illetve -viselés rendkívüli szigorítása, ezen belül az elmúlt időszak sorozatos terrorcselekmények fő eszközeként használt kések viselésének szinte teljes tilalma áll.
A parlament elé terjesztett tervezet szerint általános késviselési tilalmat léptetnek életbe a különböző népünnepélyeken, a sportrendezvényeken, a vásárokon, a kiállításokon, valamint a piacokon. Tilos lesz a késviselés a távolsági közlekedésben, amit indokol, hogy az elmúlt hónapokban több késes merénylet, illetve merényletkísérlet történt a vonatokon, illetve a vasútállomásokon is.
Elsősorban a mannheimi és a soilingeni merénylethez kapcsolódik az iszlám terror, illetve az radikális iszlamizmus elleni fellépés szükségessége. Ezt célozza az a szabályozás, amelynek részeként a rendőrség használhatja az arcfelismerést a gyanúsított azonosítására, illetve ilyen esetekben az internet ellenőrzését is.
Noha a kormány és az ellenzék egyetértett abban, hogy elengedhetetlen az illegális migránsok kitoloncolásának felgyorsítása, a hogyant illetően a mai napig nincs konszenzus a koalíció és a CDU/CSU között. Ezt jelezte, hogy a hét elején zátonyra futottak azok az egyeztetések, amelyek még a múlt héten kezdődtek erről a koalíció és az ellenzéki konzervatív pártszövetség magas rangú képviselő között. A CDU/CSU azt követeli, hogy az elutasított menedékkérőket a határról azonnali hatállyal küldjék vissza a származási országba, a koalíció ugyanakkor jogellenesnek tartva elutasítja ezt.
A Bundestag elé terjesztett csomagterv ugyanakkor tartalmazza, hogy ha egy menekültet a dublini megállapodás értelmében kitoloncolásra ítélnek, akkor annak tényleges megvalósulásáig számára minden szociális ellátást törölni kell. Az olyan menekülteket, akik a jövőben átmeneti, akár nyaralási céllal visszautaznak hazájukba, megfoszthatják "védelmi" státuszuktól. Az Ukrajnából érkezett menekültekre ez nem vonatkozik.
A német közszolgálati média beszámolója szerint a tervezetet bemutató belügyminiszter bevezetőjében hangsúlyozta a szabadság és a biztonság szükségességét.
"Aki védelmünket élvezi, az nem élhet vissza ezzel, ellenkező esetben el kell hagynia az országot"
– hangoztatta Faeser.
Az AfD képviselői a beszámolók szerint rendkívüli tiltakozással, a többi között állandó bekiabálásokkal zavarták az előterjesztés.
A CDU/CSU parlamenti frakciójának ügyvezetője, Thorsten Frei elismerte, hogy a tervezet tartalmaz több olyan "észszerű" intézkedést, amelyeket a konzervatív pártszövetség támogatni fog, a konzervatív politikus ugyanakkor azt hangoztatta, hogy a csomagtervben foglaltak nem elegendők. Egyidejűleg megismételte azt az eddig hangoztatott követelést, hogy elengedhetetlen az illegális migrációnak az országhatárokon történő megfékezése. Ennek eszköze pedig a határokon történő kitoloncolás.
Az előterjesztett kormányzati tervezet ugyanakkor határellenőrzéssel és az illegális menekültek azonnali kitoloncolásával nem foglalkozik.
Egyelőre teljesen bizonytalan, hogy mikorra várható a törvénytervezet első, illetve második olvasatban történő jóváhagyása. A csomagterv egyes részeit a felsőháznak, azaz a Bundesratnak is jóvá kell hagynia.