A május végi baden-württembergi és a múlt pénteki, észak-.rajna-vesztfáliai merénylet közös nevezője nemcsak az, hogy a tettesek mindkettőt késsel követték el, hanem az is, hogy mindkét merénylő migrációs hátterű volt. A fiatal rendőr halálát és több sebesültet követelő mannheimi támadást egy afgán menekült követte el. míg a három halálos áldozatot és nyolc sebesültet követelő solingeni merényletet egy szíriai migráns.
Az Iszlám Állam terrorszervezet elsősorban a solingeni merényletért vállalta a felelősséget, a hatóságok szerint ugyanakkor a mannheimi is egyértelműen iszlamista hátterű volt.
Olaf Scholz kancellár és Hendrik Wüst észak-rajna-vesztfáliai tartományi miniszterelnök Solingenben rótta le kegyeletét az áldozatok emléke előtt.
Eközben a tudósítások arról számoltak be, hogy az éppen késeiről híres város lakó megosztottak a történtek kapcsán.
Miközben egy részük elsősorban a kormány politikáját hibáztatja a merénylet miatt, sokan azon a véleményen vannak, hogy mindenekelőtt a következtetések levonására van szükség.
Abban nemcsak tartományi, de országos szinten is egyetértés van, hogy elengedhetetlen a biztonsági intézkedések, ennek keretében pedig a fegyvertartás, mindenekelőtt a kések viselésének szigorítására. Éles a vita ugyanakkor a vita a menekültpolitika szigorításáról. Ezzel kapcsolatban "nagy vonalakban" ugyan egyetértés van a kormánypártok és az ellenzék között, az utóbbi azonban az eddigieknél jóval határozottabb intézkedéseket követel.
- Elsősorban a konzervatív CDU/CSU és a radikális jobboldali AfD szigorúbb határellenőrzést sürget, követelve a rendőrség jobb felfegyverzését is.
- Elsősorban az AfD, de a CDU/CSU pártszövetség is a menekültek befogadásának szigorítása mellett van, követelve a kiutasítások következetes végrehajtását is.
Ez utóbbit illetően a mostani merénylet olajat öntött a tűzre, mivel a rendkívül kegyetlen terrortámadást egy olyan szíriai migráns követte el, aki 2022-ben érkezett az országba, de nem kapott menedékjogot. A 26 éves férfit 2023-ban ki kellett volna toloncolni az országból, azonban szinte a mostani merényletig teljes mértékben nyoma veszett.
A német hatóságok most emberölés, illetve terrorszervezethez tartozás gyanújával indítottak ellene eljárást.
Ennek nyomán követelte a konzervatív pártszövetség a kitoloncolások szigorítását, különös tekintettel Szíriára és Afganisztánra, arra a két országra, amely a visszafogadást elutasítja.
Az AfD ennél is tovább ment.
A párt vezetői egyenesen azt követelték, hogy a kormány öt évre függessze fel a menekültek befogadását.
A kormánypártok Olaf Scholz kancellárral, a szociáldemokrata SPD-vel az élen egyetértenek a menekültek befogadásának szigorításával, továbbá a kiutasítások felgyorsításának szükségességével.
Kevin Kühnert, az SPD főtitkára azonban elutasította elsősorban az AfD követelését. Ugyanakkor azt hangoztatta, hogy a kormány haladéktalanul napirendre tűzi a a szigorítást célzó intézkedéseket.
Nancy Faeser szociáldemokrata belügyminiszter a merényletet követően elsősorban a fegyvertartás, ennek keretében pedig a késviselés mielőbbi szigorírására tett újabb ígéretet.
A solingeni merénylet kapcsán több elemzőt foglalkoztat az, hogy a mannhemi, de elsősorban a solingeni események miként befolyásolhatják a vasárnapi németországi tartományi választások kimenetelét.
Többségi vélekedés szerint várható, hogy a történtek nyomán mind Türingiában, mind Szászországban tovább erősödhet a radikális AfD, amely az illegális bevándorlás elleni kemény fellépés élharcosa.
A legfrissebb felmérések szerint Türingiában néhány nappal a választások előtt az AfD rendelkezik a legnagyobb támogatottsággal, megelőzve a CDU-t. Szászországban pedig immár egyre csekélyebb a különbség az élen álló kereszténydemokraták és a radikális jobboldal között.