Nyitókép: Alexandrosz Beltesz

Fojtogatja a görögöket a hőkupola, robbanásszerűen keletkezhetnek újabb erdőtüzek

Infostart / InfoRádió - Herczeg Zsolt
2024. augusztus 14. 17:15
Az extrém meleg és a becsapdázódott forró, szubtrópusi eredetű levegő okozza a görögországi erdőtüzeket – mondta az InfoRádióban Kókai Ádám, a HungaroMet meteorológusa. Jambrik Rudolf nyugalmazott tűzoltó ezredes pedig arról beszélt, hogy a nagy szél és a közelben lévő, könnyen égő anyagok adott esetben felgyorsíthatják a tűz terjedését.

Ahogy arról az Infostart is beszámolt, a görög hatóságok nagy küzdelmet folytatnak az országban több helyen kipattant erdőtüzekkel. Az Athén határában három napja tomboló lángokat szerdára sikerült megfékezni, de 530 tűzoltó 145 járművel még mindig a helyszínen tartózkodik. A tűzvész miatt az Európai Unió polgári védelmi mechanizmusát már aktiválták, 300 tűzoltó, helikopterek, tűzoltóautók és tartálykocsik érkeztek Görögországba Franciaországból, Olaszországból, Csehországból, Romániából, Szerbiából és Törökországból, de egyelőre nem vezényelték ki őket a terepre az Athén körüli régióban, Attikában.

A vasárnap keletkezett tüzet egy meghibásodott villanyvezeték okozhatta a nyomozás eddigi eredménye szerint.

Terjedésének gyorsaságát hitetlenkedve fogadta a lakosság. "Olyan volt, mint egy atombomba" - mondta egy helyi napilapnak az egyik helyi lakos.

A héten Athéntól északkeletre több mint száz négyzetkilométernyi terület perzselődött fel - közölte a tűz megfékezését követően a Kopernikusz európai éghajlatváltozás-figyelő szolgálat.

A görög katasztrófavédelem alátámasztotta ezt az adatot, de azt egyelőre nem tudják, hány ember veszítette el otthonát, vállalkozását vagy gazdaságát. Több tucatnyi települést, amelyek lakóit már korábban biztonságba helyezték, most hamu borít. Szerdán elkezdődött a kárfelmérés ezeken a településeken, és a lakók visszatérhettek oda. A belügyminisztérium kedden 4,7 millió eurónyi kártérítés szétosztásáról döntött az érintett nyolc településen. A tűz gazdasági és lakossági ingatlanokon kívül kórházakat is fenyegetett.

Kókai Ádám, a HungaroMet meteorológusa az InfoRádióban elmondta: sorra dőlnek a hőmérsékleti rekordok Görögországban, ahol

még sohasem volt olyan magas az átlagos középhőmérséklet júliusban, mint idén.

Ezt megelőzően 2012-ben és 2023-ban volt még extrém meleg az országban júliusban, de ezekben az években sem mértek olyan magas értékeket, mint idén.

Főleg az ország északi és nyugati részén tombol a kánikula, de az Égei-tenger térségében is csak árnyalatnyival alacsonyabb a hőmérséklet. A meteorológus hozzátette: az elmúlt napokban hazánkhoz hasonlóan Görögországban is csak elvétve, néhány helyen esett kisebb eső, és a délkelet-európai országban is az úgynevezett hőkupola jelenség a jellemző, amely tartósan egy bizonyos terület felett tartja a magas légnyomású légtömeget, gyakorlatilag csapdába ejti a meleg levegőt, így pedig hosszan tartó kánikulát idéz elő.

Görögországban „forró, szubtrópusi eredetű levegő csapdázódott” az elmúlt napokban,

és Kókai Ádám tájékoztatása szerint azért nem enyhül az idő, mert az utóbbi időben nem érte el Görögországot olyan hidegfront, ami „kisöpörte” volna a forró levegőt.

A meteorológus megjegyezte: az anticiklonban a leszálló légáramlatok miatt jelentősen kiszárad a levegő, elveszíti nedvességtartalmát, és ez az oka annak, hogy jelenleg alig lehet felhőket látni az égen Görögországban. A forróság marad a következő napokban is, nem reménykedhetnek felfrissülésben a görögök sem. Az elmúlt egy hétben tartósan 35 Celsius-fok felett alakult a nappali csúcshőmérséklet a Balkán-félsziget térségében, és az éjszakai minimumok is elég magasak. Ezek együttes hatása vezetett oda, hogy erdőtüzek alakultak ki az országban.

Jambrik Rudolf nyugalmazott tűzoltó ezredes szerint az erdőtüzek a nagy szélben szinte robbanásszerűen keletkeznek és viharként terjednek. Mint fogalmazott, a meteorológiai körülmények jelentős mértékben befolyásolják úgy a keletkezést, mint a lángok terjedését, utóbbit fokozhatja a szárazság és a nagy hőség. Ugyancsak befolyásoló tényező, hogy mikor esett utoljára csapadék, illetve milyen a közelben lévő éghető anyagok állapota, állaga. A könnyen égő anyagok ugyanis gyorsítják a tűz terjedésének sebességét, illetve még nagyobb lángok csaphatnak fel.

A görög tűzoltóság figyelmeztetett is: a lángok a hőség, a szárazság és az erős szél miatt a lángok újra felcsaphatnak.

(A nyitóképen: erdőtüzet oltanak tűzoltók az Athéntól északkeletre fekvő Grammatiko környékén 2024. augusztus 12-én. Az erős szél jelentősen megnehezítette a tűzoltók munkáját, akik három körzetre összpontosítva igyekeztek útját állni a lángoknak a görög főváros közelében.)


KAPCSOLÓDÓ HANG:
Tovább fojtogatja a görögöket a hőkupola, újabb erdőtüzek várhatók
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást