Nyitókép: MTI/EPA/Democratic National Convention

Szakértő: Joe Biden visszalépése után olyan folyamat jön, amely nem igazán demokratikus

Infostart / InfoRádió - Zsámboki Zsolt
2024. július 22. 08:20
Joe Biden amerikai elnök vasárnap jelentette be, hogy visszalép az újabb elnökjelöltségtől. A következő hetek várható eseményeiről az InfoRádió Csizmazia Gábort, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársát kérdezte.

Joe Biden demokrata elnökjelölti visszalépésével szinte precedens nélküli helyzetben vagyunk.

Csizmazia Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa az InfoRádióban hétfő reggel azt mondta, Joe Biden bejelentésekor megnevezte Kamala Harris alelnököt, akit ő maga helyett jelöltként támogat.

"Többen felszólaltak, mind a demokrata képviselők, mind kongresszusi képviselők, szenátorok, illetve a Demokrata Párt Nemzeti Bizottsága, tehát amely végül is a pártot országos szinten szervezi és működteti, sőt korábbi politikusok, mint például Bill Clinton vagy Hillary Clinton is, hogy támogatják Kamala Harrist" - tette egyértelművé a szakértő, aki szerint már most azon spekulálnak, hogy Kamala Harris alelnökjelöltje ki lehet, de erről még nagyon korai beszélni.

Lényegében szerinte az várható, hogy a delegáltak, akik augusztusban a Demokrata Párt nemzeti konvencióján szavaznak arról, hogy kit jelöl a párt, most formálisan is be kell lépniük Kamala Harris vagy valaki más mögé, akit támogatnak.

Tehát biztos tudás nincs arról, hogy Kamala Harris lesz a demokrata elnökjelölt, ez mindőssze egy valószínűség. "Ezen a ponton igazából már semmi sem biztos, csak képlékeny. Még azt is pedzegették a demokraták, hogy a chicagói nemzeti konvenciót megelőzően a 4700 delegált valamiféle online platformon próbálnak meg szavazni, merthogy ugye az összes eddigi előválasztás alapján lényegében Joe Biden volt a delegáltak 99 százalékának a favoritja vagy jelöltje" - hívta fel a figyelmet.

De attól, hogy Biden Harrist támogatja, még nem kerül át minden támogatás automatikusan Harrisre, nem is köteles mindenki "átszavazni" rá.

Ismert, legutóbb 1968-ban Lyndon B. Johnson volt az, aki hasonlóan lépett vissza a jelöltségtől.

"Nagyon sok a párhuzam. 1968-ban ugyanígy Chicagóban votl a nemzeti konvenció, akkor is zajlott háború párhuzamosan, és különböző társadalmi feszültségek is voltak. A jelölt végül egy pártelit által támogatott politikus volt, Hubert Humphrey. Ami most zajlik, sok mindent sugall, csak stabilitást nem" - mutatott rá Csizmazia Gábor.

Arról, hogy jelöltet találni elég lesz-e négy hét, arról azt mondta,

gyakorlatilag az számít legkevésbé most, hogy az emberek kit támogatnak, így a folyamat most nem igazán lesz demokratikus.

"Pillanatnyilag most ott vagyunk, hogy olyan nevek kerülnek elő, köztük Harrisé, amelyekre érdemben szavazók nem igazán voksoltak, de a következő négy hétben muszáj lesz megválaszolni a legfontosabb kérdést" - figyelmeztetett.

Nem tartja valószínűnek, hogy eltolnák a konvenciót, de "ezen a ponton azért minden elképzelhető".

Arra is felhívta a figyelmet, hogy igen nagy nevek nem álltak még ki nyíltan Harris mögött, köztük Chuck Schumer, a demokraták szenátusi vezetője sem, ugyanígy Hakeem Jeffries sem, aki a demokraták kongresszusi - alsóházi - vezetője; de minél több nagy név áll tényleg mögé, annál stabilabb lehet Kamala Harris helyzete az augusztus 19-i konvencióig.

Csizmazia Gábor elmondta még, pár hete még elképzelhetetlen volt, hogy saját pártelitje buktatja meg Joe Bident, "arany ejtőernyőt kapott", kompenzációt, amiről utólag megtudjuk, mi az.

Harris helyzetét majd a különböző nagyobb nevek helyezkedésekor lehet látni, ami biztos, hogy Kamala Harris igen sokakkal találkozhatott az elmúlt 24 órában.


KAPCSOLÓDÓ HANG:
Csizmazia Gábor: menetrend Joe Biden visszalépése után
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást