Amint arról beszámoltunk, az előzetes becslés alapján a Labour - az eddigi legnagyobb ellenzéki erő - 410, a 2010 óta kormányzó, Rishi Sunak miniszterelnök vezette Konzervatív Párt 131 képviselői helyet szerzett a 650 fős londoni alsóházban. A Munkáspárt mostani sikere talán csak az 1997-es Tony Blair-féle győzelemhez mérhető az Egyesült Királyságban.
A konzervatívok ilyen mértékű „bukása” elsősorban arra vezethető vissza, hogy az utóbbi években láthatóan nem tudtak mit kezdeni azokkal a problémákkal, amelyek a választók nagy részét érdekli, illetve amelyekben „gúzsba vágóan” érintettek, lásd energia- és megélhetési válság vagy az inflációs krízis – magyarázta az InfoRádióban Szabó Barnabás. „Ezek a mindennapi és nagyon is érezhető problémák kapcsolódtak össze olyan pártbotrányokkal, vagy különböző konzervatív politikusok botrányaival, amik teljesen szükségtelenül tovább rontották az esélyeiket” – fogalmazott a szakértő, emlékeztetve, ezek következtében „elég gyorsan is váltották egymást a miniszterelnökök”, amit Rishi Sunak már nem tudott „visszadolgozni”. Vagyis
a választás kimenetele nem feltétlen arról szól, hogy a Munkáspárt osztatlan népszerűségnek örvend, hanem inkább arról, hogy a választók megbüntették a konzervatívokat
– mondta.
Szabó Barnabás a jövőt illetően a legnagyobb kérdésnek azt tartja, hogy a Munkáspárt képes lesz-e nagy lendülettel, illetve nagy többséggel olyan jogalkotási folyamatokat is elindítani, amik határozott válasszal tudnak szolgálni a lakosság problémáira, amivel kapcsolatban azt állították, képesek lesznek úrrá lenni a gondokon. Miután a részletek viszont még nem láthatóak, nem biztos, hogy a munkáspárti kormány nagyon eltérően fogja kezelni a gazdasági problémákat. Mindenesetre a parlamenti felhatalmazásuk meglesz hozzá, hogy bármibe belekezdhessenek – jegyezte meg a szakértő. „De ha választók nem érzik viszonylag hamar, hogy ez működik, akkor egy hasonló visszafordulás is elképzelhető a következő években a konzervatívok irályába”.
Változik-e a viszony az Európai Unióval?
A Külügyi Intézet munkatársa szerint a Munkáspárt hatalomra lépésével várható némi változás az Európai Unió és az Egyesült Királyság viszonyát illetően. Nem arról van szó természetesen, hogy a Munkáspárt vissza akarná hozni Nagy-Britanniát az EU-ba, erről azért már ők is régen letettek, de a partnerség mindenképpen konstruktívabb lehet – mondta. Sir Keir Starmert pártja nyitottabb volt például arra az ötletre, hogy szorosabb – szerződéses – kapcsolatot kapcsolatot próbáljanak meg kialakítani az Európai Unióval akár valamilyen vámunió, vagy valamilyen magasabb rendű gazdasági közeledés formájában. Ezért aztán az Európai Unió vezetői, illetve a tagállamok is mérsékelt optimizmussal tekintenek arra, hogy talán mégsem mennek olyan messzire a viták, mint ahogy azt a konzervatív kormány idején megszoktuk – fogalmazott Szabó Barnabás.