Nyitókép: MTI/EPA/AFP/John Thys

Csúcs - Most döntenek a legfontosabb dolgokról Brüsszelben

Infostart
2024. június 27. 09:26
Döntenek az Európai Unió új vezetőiről, Ukrajna támogatásáról és az egész unió reformjáról is.

Az év legfontosabb uniós csúcstalálkozóján ülnek le ma tárgyalni egymással a miniszterelnökök Brüsszelben. Az európai parlamenti választásokat követő első formális EU-csúcson téma lesz a többi között Ukrajna, a gázai konfliktus, a közös védelem ügye, a versenyképesség, az unió működésének reformja, valamint a következő öt év vezetőinek kiválasztása is.

A csúcson részt vesz Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is, miután az EU hivatalosan is megindította Ukrajna uniós csatlakozásának folyamatát - írja összefoglaló cikkében a 24.hu.

Ez lesz az utolsó olyan EU-csúcs is, amelyet még a belga soros elnökség vezet, a jövő héttől már Magyarország az Európai Unió soros elnöke.

A mostani csúcs legfontosabb kérdése természetesen az lesz, hogy kik vezetik majd a következő öt évben az Európai Unió csúcsintézményeit. Az Európai Tanács, vagyis a miniszterelnökök gyülekezete választja meg az Európai Tanács elnökét, ők jelölik az Európai Bizottság elnökét, valamint kinevezik az Európai Unió külügyi főképviselőjét is, és az Európai Parlament elnökét.

A mostani négyes lista így néz ki:

  • a bizottság elnöke ismét a német Ursula von der Leyen,
  • a tanács elnöke a portugál Antonio Costa,
  • a külügyi főképviselő a volt észt miniszterelnök, Kaja Kallas lenne,
  • a parlament elnökeként pedig a máltai Roberta Metsola újrázhatna.

A mostani névsorban az Európai Parlament és az Európai Tanács többségét adó pártok állapodtak meg. Az előző ötéves ciklusban az EP többségét az Európai Néppárt, a szocialisták és a liberálisok adták – a zöldek alkalmi támogatásával. Annak ellenére, hogy a mostani EP-választásokon erősödött a szélsőjobb, a korábbi kormányzó többség megmaradt.

Nem minden uniós vezetői poszt szól öt évre, az Európai Parlament és az Európai Tanács vezetését csak fél ciklusra, két és fél évre választják meg. A parlamentben eddig hagyomány volt, hogy a két legnagyobb pártcsalád felezi a mandátumot, és félidőben cserélnek - írja a portál.