Nyitókép: MTI/EPA/AAP/Mick Tsikas

Ismét célt ért a „pandadiplomácia” – szent a béke Kína és Ausztrália között?

Infostart / InfoRádió - Kocsonya Zoltán
2024. június 17. 18:19
A kínai miniszterelnök canberrai látogatása a két ország közötti diplomáciai viszony helyreállításának betetőzése – mondta az InfoRádióban Salát Gergely sinológus. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa hozzátette: a kínai vezetés pontosan tudta, hogy a korábban kirótt kereskedelmi szankciókkal sokat árthat az ausztrál gazdaságnak, mostanra azonban mindkét fél belátta, jobb a békesség.

Hét év után látogatott ismét magas rangú kínai politikai vezető Ausztráliába. Li Csiang miniszterelnök négynapos vizitje a 2020 óta jelentősen megromlott kapcsolatok újraélesztését szolgálhatja a két ország között. Mindezt jól jelzi, hogy Li Csiang személyesen ígérte meg az Adelaide-i állatkertben, hogy két új óriáspandát küldenek Ausztráliába. Az új pár a jelenleg a helyi állatkertben élő két pandát pótolja majd, Wang Wang és Fu Ni ugyanis tizenöt év után hazatérnek Kínába – írja a BBC.

A kínai vezetés régóta használja a veszélyeztetett állatfajt diplomáciai célokra: az állatokat rendszeresen bérbe adják vagy hazaviszik – a nemzetközi kapcsolatok alakulásának függvényében. Tavaly decemberben például három óriáspandát kértek ki a washingtoni állatkertből.

Salát Gergely az InfoRádióban elmondta: az ausztrál kormányfői posztot 2022 májusa óta betöltő Anthony Albanese regnálása előtt „kifejezetten Kína-ellenes kormányok” voltak a szigetországban, amelyek partnereknek bizonyultak az Egyesült Államok Kínát gazdaságilag visszaszorítani próbáló törekvéseiben. A sinológus emlékeztetett, hogy Ausztrália az amerikaiak egyik legfontosabb szövetségese, ezért az ausztrál kabinetek alapvetően támogatták az USA gazdasági hegemóniájának megőrzését célul kitűző kezdeményezéseket. Az elmúlt évtizedekben ennek következményeként

megromlott a biztonságpolitikai, diplomáciai viszony Kína és Ausztrália között, igaz számos, nagyon fontos gazdasági együttműködés miatt végig szoros kapcsolatban maradtak egymással a felek.

Az elmúlt időszakban azért vált rendkívül feszültté a viszony a két ország között, mert az ausztrálok nemzetközi fórumokon követelték a 2019 decemberében Vuhanban megjelent koronavírus-járvány eredetének részletes kivizsgálását. Pekinget ugyanis érzékenyen érintette az a vád Ausztrália részéről, hogy el akarják tussolni a történteket és elhallgatják az igazságot a pandémia elterjedésével kapcsolatban. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa felidézte: annyira elmérgesedett a konfliktus, hogy

Ausztrália tilalmakat vezetett be különféle kínai befektetésekre, üzleti tevékenységekre érzékeny gazdasági szektorokra vonatkozóan, amire a távol-keleti ország kereskedelmi szankciókkal válaszolt.

A viszony tavaly ősszel kezdett el enyhülni, amikor Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök ellátogatott Kínába – ezt a vizitet viszonozta most Li Csiang. A tavalyi látogatás hatására Kína elkezdte fokozatosan feloldani a különböző termékcsoportokra kiszabott szankciókat. Salát Gergely megfogalmazása szerint a kínai miniszterelnök canberrai útja ennek a kedvező folyamatnak a „betetőzése”, ugyanis mostanra mindkét fél visszavonta a legsúlyosabb büntetőintézkedéseket – néhány azonban még érvényben van. A sinológus is kiemelte a „pandadiplomácia” újabb fejezetét, amit jelzésértékű gesztusnak nevezett, mert ezzel megítélése szerint Li Csiang megalapozta a találkozó sikerét.

Bevált a kínaiak stratégiája?

Az említett kétoldalú, korlátozó intézkedések mindkét ország gazdaságát érzékenyen érintették – főleg Ausztáliáét –, hiszen a 2020-ban életbe léptetett kínai tilalmak mintegy 13 milliárd amerikai dollárnyi értékű ausztrál termék exportját érintették. Ráadásul ezek a termékek végül új piacokat találtak, és így például dömpingáron, óriási mennyiségben hoztak be ausztrál borokat Európába, és a kontinensen belül Magyarországra is. Salát Gergely elmondta: pontosan ez volt a kínaiak célja, vagyis hogy

az intézkedések „fájjanak” az ausztráloknak.

Peking számításai pedig bejöttek, miután a vasérc kivételével szinte minden ausztrál termékre korlátozásokat vezettek be. „Bor nélkül még viszonylag jól elvannak a kínaiak, vasérc nélkül viszont nem, utóbbira óriási szükségük van. Ez is azt mutatja, vigyáztak arra, hogy maguknak lehetőleg ne ártsanak ezekkel a szankciókkal” – magyarázta a szakértő.

Kína továbbra is Ausztrália legfontosabb kereskedelmi partnere, az ázsiai ország vezetése pedig éppen ezt használta ki a korlátozásokkal. Ami tény: amikor nem voltak szankciók, az ausztrálok jóval kedvezőbb áron, alacsonyabb szállítási költséggel tudták értékesíteni a kiváló minőségű boraikat Kínában. A tilalom idején viszont kénytelenek voltak más piacokat keresni és sokkal kedvezőtlenebb feltételekkel kereskedni. Néhány hónapja azonban már a bor exportkorlátozását is feloldotta Kína, igaz a tengeri herkentyűkre vonatkozó tilalmak még mindig életben vannak, de Salát Gergely szerint rövid időn belül ezeket az intézkedéseket is feloldják a két ország kapcsolatának helyreállítása következtében.

(A nyitóképen: Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök fogadja kínai hivatali partnerét, Li Csiangot Canberrában 2024. június 17-én.)


KAPCSOLÓDÓ HANG:
Salát Gergely a kínai miniszterelnök ausztráliai látogatásáról
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást