A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének elemzése szerint Magyarország biztonsága Csádban kezdődik. A tanulmány szerzője, Marsai Viktor azt írja, Magyarország csádi szerepvállalása a 2020-as évek, sőt talán az elmúlt évtizedek legfontosabb missziós vállalása lesz a Magyar Honvédség, illetve tágabb kontextusban hazánk részéről. Mint fogalmaz, Magyarország és a honvédség már egy évtizede jelen van a Száhel-övezetben, ezért a tavaly októberben bejelentett csádi szerepvállalás, valamint a párhuzamosan zajló humanitárius és fejlesztési tevékenység „nem a véletlen műve, hanem beleilleszkedik a magyar biztonság- és védelempolitika elmúlt években látott trendjeibe”.
Marsai Viktor az InfoRádióban elmondta: a Száhel-övezet mind Európa, mind pedig Magyarország számára felértékelődött az utóbbi időben. Hozzátette: az afrikai térség Európa „kiskertje”, ugyanis azok a problémák, kihívások, amelyek ott jelentkeznek kisvártatva elérik az európai kontinenst is. Ilyen jelenségnek nevezte az irreguláris migrációt, valamint a terrorcsoportok előretörését is. Az egyetemi oktató szerint
jelen helyzetben Európának és Magyarországnak is hozzá kell járulnia a humanitárius válságokkal terhelt térség stabilitásához.
Megjegyezte: nemcsak Európa figyelme irányul a Száhel-övezetre, az elmúlt években gyakorlatilag „geopolitikai versenyfutás” indult a régióért, ahonnan más nagyhatalmak mellett Oroszország is kiszorítaná az európai szereplőket.
A Migrációkutató Intézet igazgatója szerint ebben a kontextusban nagyon fontos szerepet tölt be Csád, amely az „egyik utolsó bástya maradt” a régióban a nyugati orientációt illetően. A közép-afrikai ország igyekszik jó kapcsolatot ápolni a nyugati államokkal – különösen Franciaországgal. „Ugyanakkor a franciák erőforrásai sem végtelenek, miközben Csádnak minden segítségre, támogatásra szüksége van. A legtöbb helyi problémát a kiterjedt humanitárius válság idézi elő, ami
elsősorban a szudáni polgárháború következménye, továbbá a Csád-tó medencéjében tevékenykedő terrorcsoportok is veszélyeztetik a lakosságot”
– magyarázta Marsai Viktor.
Mint mondta, a Magyar Honvédség az elmúlt években kezdeményezett haderő- és személyzeti fejlesztései, valamint egyéb programjai révén 2023 környékén jutott el arra a szintre, hogy a hazától távol, egy nagyon jelentős stratégiai környezetben is el tudjon indítani egy nagyszabású missziót. Kiemelte, hogy ez a mostani szerepvállalás eltér az elmúlt évtizedekben tapasztalt koalíciós műveletektől, mivel a szövetségesekkel folyamatosan egyeztetve, de önálló magyar vezetés, tervezés és megvalósítás mellett igyekszik megfelelő védelmet biztosítani a Magyar Honvédség Csádnak.
A Nyugat belátta, hogy nagyobb szerepvállalás kell
Nemcsak katonai támogatásról van szó, ugyanis Marsai Viktor megítélése szerint a Nyugat a nem túl sikeres afganisztáni szövetségesi szerepvállalásból tanulva rájött, hogy a fegyveres konfliktusok sok esetben valamilyen helyi társadalmi vagy gazdasági kihívások, problémák következményeként alakulnak ki. Erre adott válaszként a béketámogató műveletek elősegítésének érdekében jött létre a 3D koncepció (defence, development, diplomacy, magyarul: védelem, fejlesztés, diplomácia). A szakértő elmondása szerint ezek a fő alapelvek a legtöbb, nyugati országok által kezdeményezett misszióban már tetten érhetők. Mint fogalmazott, a nagyhatalmak tanultak a múltban elkövetett hibáikból, és mostanra már igyekeznek átgondoltan és átfogó eszközökkel, műveletekkel megteremteni a biztonsági helyzetet az érintett, válságokkal terhelt térségekben, valamint
a fegyveres konfliktusokat kiváltó okokkal, a problémák lehetséges megoldásaival is foglalkoznak.
Marsai Viktor arról is beszélt, hogy jelenleg Csádban csaknem kétmillió külső és belső menekült sorsa kérdéses, akiknek az ellátása óriási terhet jelent a világ egyik legszegényebb országa számára. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy az afrikai ország jelentős mezőgazdasági, bányászati és egyéb kapacitásokkal rendelkezik, a lakosok többsége azonban nem tud élni a lehetőséggel és sokan nem dolgozhatnak, mert a dzsihadista csoportok erőszakkal fellépve megakadályozzák ezt. Szintén nagy problémát jelent, hogy nem állnak rendelkezésre még csak minimális erőforrások sem Csádban arra, hogy fenntartható befektetéseket indíthassanak el a helyiek.
Minden segítség számít
A magyar kormány a Hungary Helps Program keretében állandó irodát nyitott a közép-afrikai ország fővárosában, N’Djamenában, és igyekszik megfelelő, hatékony humanitárius segítséget nyújtani mindazoknak, akik nehéz körülmények között élnek. A Migrációkutató Intézet igazgatója szerint nem lehetnek illúzióink azzal kapcsolatban, hogy Magyarország fogja megmenteni Csádot, illetve a Száhel-övezetet, de úgy véli, minden apró segítségnek, támogató programnak és anyagi ráfordításnak nagy jelentősége van, mert az „később akár többszörösen is megtérülhet”.
Hozzátette: ha csak néhány száz vagy ezer csádi ember ellátását tudják biztosítani a magyarok az említett kétmillió menekültből, már akkor is „nagy szolgálatot tesznek” az országnak, illetve a régiónak. Marsai Viktor szerint a segítséget és a támogatást érzékelve a helyiek kedvező esetben ráeszmélhetnek, hogy van remény, van holnap, talán rendeződhet a helyzetük, „és nem azon fognak gondolkodni, hogy perspektíva híján vagy csatlakozzanak valamelyik terrorszervezethez, vagy elinduljanak Európa felé”.