Magyarics Tamás: Joe Biden két tűz közé szorult, sok szavazót veszíthet az Izrael-ellenes tüntetések miatt

Ahogy arról az Infostart is beszámolt, az utóbbi időben több amerikai egyetemen is Izrael elleni tüntetéseket szerveztek. A szerdai összesítések szerint az ötven legnagyobb amerikai egyetem több mint a felének a területén voltak palesztinpárti demonstrációk az elmúlt egy hétben. Több száz embert vettek őrizetbe a hatóságok tiltott tevékenység, illetve magánterület megsértése miatt.

A Dél-Kaliforniai Egyetem vezetése csütörtökön közölte, hogy az intézmény területe további intézkedésig zárva marad. Az egyetemen a szerdai tüntetések idején csaknem száz aktivistát kellett a rendőrségnek őrizetbe vennie.

Magyarics Tamás az InfoRádióban elmondta: az egyetemi campusokon szervezett tüntetések nem egy alkalommal erőszakba torkolltak, ami meglátása szerint főként annak a következménye, hogy sok, valamilyen kisebbséghez tartozó fiatal elítéli, hogy az amerikai kormányzat egyoldalúan Izraelt támogatja a gázai konfliktusban. A tiltakozók szerint Izrael túl erőszakosan válaszolt a Hamász tavaly októberi támadásaira, és úgy vélik, Washingtonnak mindezek után változtatnia kellett volna az álláspontján, és elítélni „a palesztinok elleni népirtást”.

A külpolitikai szakértő kiemelte, hogy rendkívül sok arab és palesztin származású bevándorló él az Egyesült Államokban, és közülük rengetegen utcára vonultak az elmúlt hetekben, hónapokban. Az amerikai Izrael-ellenes tüntetésekhez csatlakoztak a Demokrata Párt szélsőbaloldalának reprezentánsai és szimpatizánsai, a progresszívek, nagyon sok arab-palesztin hátterű ember, valamint „a romantikus antikapitalizmus eszméit” valló fiatalok. Magyarics Tamás hozzátette:

a tiltakozók nagy többsége élesen bírálja az Egyesült Államok külpolitikáját, amit szerintük a neoimperializmus hat át, és amiben nagyon sok a közös pont az általuk szintén kritizált izraeli állammal.

A palesztinpárti tüntetés miatt a hét közepén lemondták a diplomaosztót a Dél-Kaliforniai Egyetemen, amelyen hagyományosan több mint hatvanötezer ember szokott részt venni. Szerdán pedig az Egyesült Államok szenátusának házelnöke, Mike Johnson kiállt a tüntetők elé a Columbia Egyetem campusán, de a beszéde nagy felháborodást keltett a tömegben, miután az „antiszemitizmus vírusának” nevezte a demonstrációkat, majd lemondásra szólította fel az egyetem elnökét, amiért szerinte nem védte meg a zsidó diákokat azzal, hogy engedélyezte a tüntetéseket.

Michigan már ítéletet mondott

Egyes republikánus képviselők már azt pedzegetik, hogy a tarthatatlan állapotok miatt be kellene vetni a Nemzeti Gárdát. Mivel közeledik a novemberi elnökválasztás, egyáltalán nem mindegy, hogy mit lépnek ebben a helyzetben a demokraták, illetve a republikánusok, hiszen egy-egy keményebb megszólalás vagy megnyilvánulás akár szavazatvesztéssel is járhat. Magyarics Tamás emlékeztetett, hogy ennek jelei megfigyelhetők voltak a Demokrata Párt michigani előválasztásán, hiszen egy olyan államról van szó, ahol meglehetősen nagy számban élnek arab származású emberek, és egyértelműen jelezték, hogy nem kérnek Joe Biden politikájából. A jelenlegi elnök volt az egyetlen demokrata jelölt az államban, és

sokan mégis „inkább egy meg nem nevezett emberre szavaztak”, kifejezve ezzel a tiltakozásukat.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora hozzátette: körülbelül százezer olyan arab származású, Michigan államban élő választópolgárról lehet hallani, akik ilyen módon ítélték el Joe Biden politikáját.

A Demokrata Párt palesztin származású, michigani kongresszusi képviselője, Rashida Tlaib az elmúlt hónapokban többször is nyílt támadást intézett az elnökkel szemben, mert szerinte Joe Biden nem lépett fel erélyesen a gázai tűzszünet érdekében, és Rashida Tlaib határozottan kijelentette, hogy

„ennek meg fogja fizetni az árát” a novemberi elnökválasztáson.

Ez is jól jelzi, hogy a Demokrata Párton belül mekkora ellentétek feszülnek egyes politikusok között az izraeli–palesztin konfliktus miatt.

Mi várható a csatatér államokban?

Magyarics Tamás felhívta a figyelmet, hogy Michigan a hét csatatér állam egyike, nagy valószínűség szerint ezeken a helyeken fog eldőlni az őszi elnökválasztás. Ha pedig Michiganben az előválasztáshoz hasonló dolog történik, vagyis több tízezer demokrata szavazó nem megy el voksolni vagy inkább leszavaz Donald Trumpra, akkor könnyen behúzhatja a Republikánus Párt ezt a billegő államot. A szakértő megítélése szerint több csatatér államban is befolyásolhatja a szavazók végső döntését az izraeli–palesztin konfliktus alakulása, illetve az arra adott válaszok a demokraták, valamint a republikánusok részéről.

A szakértő elmondta: van olyan amerikai állam, ahol mintegy 300 ezer zsidó él, és az Egyesült Államokban letelepedő zsidók döntő többsége, nagyjából a kétharmaduk demokrata szavazó. Ugyanakkor ha azt látják, hogy a kormányzat nem tesz eleget a szövetségi kötelezettségeinek, akkor Magyarics Tamás szerint könnyen kihátrálhatnak Joe Biden mögül. Több olyan állam is volt 2020-ban, ahol csak néhány tíz- vagy százezer szavazatnyi különbség volt az elnökjelöltek között, ezért

akár a mostani tüntetések is kihatással lehetnek az elnökválasztásra.

„Joe Biden gyakorlatilag két tűz közé szorult, hiszen ha Izraelnek kedvez, akkor az arab hátterű szavazókat riasztja el magától, ha pedig kiáll az arabok mellett, akkor meg a zsidó lakosság egy jelentős részét fogja eltántorítani a Demokrata Párttól. Nagyon szűk mezsgyén kell most egyensúlyozniuk Bidenéknek, ami nehéz feladat és nagy kihívás, hiszen nem kizárt, hogy egy-egy rossz döntéssel rengeteg választót veszíthetnek” – összegzett a külpolitikai szakértő.

(A nyitóképen: palesztinpárti diákok tüntetnek a Yale Egyetemen, a Connecticut állambeli New Havenben 2024. április 22-én. A tiltakozók többek közt azt követelték, hogy a felsőoktatási intézmény szakítsa meg a kapcsolatait az egyetemnek anyagi támogatást nyújtó hadiipari vállalatokkal, amelyek – a demonstrálók szerint – Izrael számára szállítanak fegyvereket.)