A szavazatok több mint 87 százalékát kapta meg az orosz elnökválasztáson Vlagyimir Putyin, ráadásul 77 százalék feletti történelmi rekord volt a részvételi arány. Az előzetes eredmény szerint Putyin vetélytársai közül Nyikolaj Haritonov, az Oroszországi Föderáció Kommunista Pártja parlamenti képviselője 4,3, Vlagyiszlav Davankov, az Új Emberek párt házelnök-helyettese 3,84, Leonyid Szluckij, Oroszország Liberális Demokrata Pártja parlamenti bizottsági elnöke pedig 3,21 százalékot kapott.
Seremet Sándor szerint a győzelmi arány csak némileg túlzó, mert az előzetes felmérések szerint is jóval 70 százalék feletti támogatottságot mértek az elnöknek, és a választási eredmény nagy mértékben nem tér el attól, amit az orosz emberek gondolnak Vlagyimir Putyinról. A Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója kiemelte, ebben szerepet játszott az is, hogy a többi elnökjelölt nem jelentett valós alternatívát.
"Ezek a számok, ha nem is tűpontosan tükrözik az orosz véleményt, azért közel állnak a társadalmi szinthez" – mondta a szakértő, és hozzátette, az aktívabb harctéri tevékenység, ami a belgorodi megyében történt, talán a Kreml malmára hajtotta a vizet. Érdemben szerinte az a nyugati médiában megjelent információ, hogy időnként a rendőrök benéztek a szavazófülkékbe, nem befolyásolta a végeredményt. Szerinte ha teljesen szabad lenne a választás, akkor is csak kisebb lenne a győzelmi arány, de Putyin sikerét nem veszélyeztetné, mert
"az elnöknek komoly kredibilitása van Oroszországban".
Seremet Sándor arról is beszélt, hogy Vlagyimir Putyinnak azon kívül, hogy az alkotmány szerint államfőként komoly szerepe van, "ő egy konszolidáló figura is azok között a különböző gazdasági érdekcsoportok között, amelyek eléggé szorosan össze vannak fűzve az orosz politikai élettel". Hangsúlyozta azt, hogy a történelemben az orosz népnek mindig szüksége volt egy vezető figurára, "lehetett ez a cár, lehetett ez a párttitkár, lehetett ez az elnök, és Putyin ezt a rangidős szerepet az orosz olvasatban egész jól betölti, azok a bizonyos körök, amelyek játszanak az orosz politikában, őt elfogadják és nem tesznek keresztbe".
A szakértő kiemelte, hogy az orosz gazdasági és politikai elit gyakran összefonódik, léteznek a "Kreml bástyái", akikre támaszkodhat az elnök, de tulajdonképpen ez egy kölcsönös függés, "egyfajta fékek és ellensúlyok rendszere működik", mert ebben a belső körben kölcsönösen elfogadják Putyint, de ha ő kikerül a rendszerből, akkor az egész összeomolhat, ezért minden résztvevő abban érdekelt, hogy ez így maradjon.
A rendszeren belüli ellenzéki indulók három-négy százalékot kaptak, mást nem engedtek indulni. Seremet Sándor szerint Alekszej Navalnij özvegyének sincs esélye arra, hogy az orosz belpolitikában tényezővé tudjon előlépni. A nyugati ellenzéképítési kísérletek szerinte azért nem lehetnek sikeresek, mert az orosz gondolkodásban meg az orosz történelemben sokat van jelen az úgynevezett intervenció kifejezés, és a külső beavatkozást a többség emiatt elutasítja.
Az orosz médiában a szakértő szerint az orgánumok nagy része az állam befolyása alatt áll, de a többi si inkább "őfelsége hűséges ellenzékeként" jelenik meg, de jelen vannak azok az olyan médiumok is, amelyek amelyek elérhetők és nincsenek letiltva, de például a Medúza esetében fel kell tüntetni azt, hogy külföldről finanszírozott médium. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az orosz információs térben nagyon fontos szerepet játszik a Telegram, amely egy csoportos üzenőfelület, amelyen folyamatosan kapják az üzenetek a feliratkozók.
"Mindenkinek van mobiltelefonja, feliratkozik a Telegramra, aztán olvassa. Ha az, amit a tévéből megtudnak, hogy mit mondott a rangidős vagy a rangidőshöz közel álló, azt elegendőnek tartják, akkor nem tájékozódnak jobban vidéken sem, de aki hozzá szeretne férni a kritikus információhoz, az meg tudja ezt tenni" – mondta Seremet Sándor.
A Prigozsin-lázadás a szakértő szerint egyfajta lakmuszpapír volt, és kiderült, nem nagyon álltak mögé, az orosz társadalmat nem aktivizálta, annak ellenére, hogy magas támogatottsággal rendelkezett.
"Ez lehetett egy jelzés a putyini rendszer felé, hogy vannak emberek, akik kritizálnak minket azért, mert nem vagyunk elég keménykezűek, de abban az esetben, ha szembefordulnak velünk és megpróbálnak valami mást behozni a helyünkre, ez nem kap akkora támogatást, ami erre lehetőséget biztosítana. Tehát stabil pozíciókon állunk"
– magyarázta.
Győzelmi beszédében Vlagyimir Putyin azt mondta, hogy a különleges hadművelet feladatainak végrehajtása a következő feladat, és Seremet Sándor szerint a továbbra is hivatalos cél a demilitarizálás és a nácitlanítás. A demilitarizáció alatt azt kell érteni, hogy Ukrajna blokkon kívüli státuszban legyen: ukrán területen ne legyenek olyan fegyverek, amelyek fenyegetően tudnak hatni akár az orosz határvidékre, akár a hátországra, valamint ne legyen egy katonai szövetségnek a tagja, amely fenyegetően tud hatni az orosz érdekekre – magyarázta a szakértő.
Gazdasági szakértők nem teljesen egységesek abban, hogy hogy bírja az orosz gazdaság a háború terheit, de a számok szerint jól teljesít. "Túlzás lenne azt mondani, hogy az orosz gazdaság nem érezte meg a szankcióknak a hatását, megérezte, de azt az eredményt, amit esetleg vártak a szankcióktól, azt nem sikerült elérni" – mondta Seremet Sándor, és hozzátette, az oroszoknak egyrészt sikerült diverzifikálni a szénhidrogénpiacot, másrészt Oroszország készült erre a helyzetre, létrehozta az úgynevezett oroszországi népjóléti alapot, amelyet azért aktívan tudnak használni, amikor erre szükség van. "Ennek persze vannak hátulütői, mert ezt a végtelenségig nem lehet fenntartani. Ahogy ezt mondják is a gazdasági szankciókról, hogy hosszú távon fognak hatni, és lehet, hogy fognak is, de
rövid távon egyelőre úgy néz ki, hogy ezeket a szankciós ütéseket mégis képes kiállni az orosz gazdaság"
– mondta Seremet Sándor.
Vlagyimir Putyin víziója szerint Oroszországnak olyan meghatározó szuverén erőnek kell lennie a világban, amely képes biztosítani maga és a nemzete számára azokat a biztonsági garanciákat, amelyek között fejlődni tud. Emellett egy kölcsönösen előnyös multipoláris világrendet akarna kialakítani, amiben a felek az egymás felé irányuló tisztelet alapján kölcsönösen kedvező körülmények között tudnak együtt élni. Ez a szakértő szerint ebben ugyanazt mondja, mint Kína.
A felvetésre, hogy Vlagyimir Putyinnak szándéka-e új birodalmat építeni, visszaépíteni a Szovjetuniót, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója az orosz elnököt idézte. "Vlagyimir Putyin mondta egyszer, hogy az, aki nem bánja, hogy a Szovjetunió felomlott, annak nincs szíve, de annak viszont, aki vissza akarja állítani, annak agya nincs. A Szovjetunió visszaállítása abban a formában, amelyben 1991 előtt volt, nem lehetséges" – mondta Seremet Sándor, de Moszkva számára fontos, hogy a volt tagköztársaságokkal jó viszonyt ápoljon.