A hágai székhelyű Állandó Választottbíróság 2014-ben döntött úgy, hogy az olajvállalat kisajátítása miatt az orosz államnak a GDP-je 2,5 százalékát kitevő 50 milliárd dollárt kell megfizetnie a részvényeseknek. Az eljárást a vállalat korábbi részvényesei, a Cipruson bejegyzett Hulley Enterprises, a Man szigeti Yukos Universal, valamint a szintén ciprusi Veteran Petroleum kezdeményezte Oroszországgal szemben.
Oroszország fellebbezett a döntés ellen, csalással vádolta a korábbi részvényeseket. A hágai kerületi bíróság hatályon kívül helyezte a választottbírósági határozatot, azonban később a fellebbviteli bíróság helybenhagyta azt. 2021-ben a holland legfelsőbb bíróság ismét érvénytelenítette a végzést, arra hivatkozva, hogy az állítólagos csalásról szóló érvelést a hágai bíróság helytelenül hagyta figyelmen kívül, és az ügyet visszautalta az amszterdami fellebbviteli bíróságnak.
Az amszterdami törvényszék keddi határozatában úgy ítélte meg, hogy Oroszország csak a fellebbezési eljárás során hivatkozott arra, hogy a részvényesek csalást követtek el, miközben ezt az érvet az eredeti választottbírósági eljárás keretében is fel kellett volna vetni. A hivatkozás túl későn történt, és a tisztességes eljárással ellentétes, hogy ezt Oroszország csak a fellebbezés során tette meg - magyarázta a döntését a törvényszék.
A fellebbviteli bíróság ezenkívül felhívta a figyelmet arra, hogy ha Oroszország időben élt volna a csalásra hivatkozással, akkor a választottbírósági ítéleteket helybenhagyták volna.