A szociáldemokraták, a Zöldek Párja és a szabad demokrata FDP heves viták után egyeztek meg a főbb pontokban, ez azonban nem jelenti azt, hogy minden már sínen lenne. A hangsúly ugyanis a megvalósításon van, ami számos buktatót rejt magában.
A "felfordulás" tavaly novemberben kezdődött az alkotmánybíróság határozata nyomán. A karlsruhei testület ugyanis feltárta, hogy a Scholz-kormány a koronavírus-járvány kezelésére kapott uniós pénzügyi segélyt átcsoportosította, azt más, a többi között klímavédelmi célokra irányozta elő. A bíróság ezt alkotmányellenesnek minősítette, így a költségvetésben 60 milliárd eurós hiány keletkezett. Ennek nyomán pedig a kormány arra kényszerült, hogy ezt az összeget több évre elosztva takarítsa meg, és ebből 17 milliárd 2024-re jutott.
A megtakarítási kényszer heves vitákat váltott ki a három koalíciós párt között. Miközben a szabad demokrata pénzügyminiszter, Christian Lindner a legszigorúbb megszorítások mellett volt, a szociáldemokraták és a zöldek enyhébb megoldások mellett foglaltak állást. Így felmerült annak lehetősége is, hogy a rendkívüli válsághelyzetre hivatkozva átmenetileg helyezzék hatályon kívül az alkotmányban rögzített, az új hitelfelvételeket tiltó, úgynevezett adósságféket. (A 2009-ben elfogadott alkotmányos cikkely az eladósodás megakadályozása érdekében a hitelvelvételt a GDP 0,35 százalékáig engedélyezi.)
Az előirányzott takarékossági intézkedések számos területet érintettek, a klímavédelemtől a mezőgazdaságon keresztül egészen a szociális juttatásokig. Ennek súlyosságát jelezte, hogy a német gazdák a múlt hét elejétől az egész országra kiterjedő, páratlan tiltakozó akciót kezdtek, követelve a mezőgazdasági támogatások jelentős csökkentéséről való lemondást. Erre azonban a kormány csak részben volt hajlandó.
Ilyen körülmények között született meg az idei esztendőre szóló 476,8 milliárd eurós költségvetés, amelyet ugyanakkor
még a német parlament mindkét házának, azaz a Bundestagnak és a Bundesratnak is jóvá kell hagynia.
Az országos német gazdaszövetség máris jelezte, hogy folytatja azokat a tiltakozó akciókat, amelyek néhány nappal ezelőtt az egész országban több ezer traktor felvonulásával nem csak a közlekedésben okoztak rendkívüli fennakadásokat. A gazdák ismét hangsúlyozták, hogy a korábbi szubvenciók teljes helyreállítását követelik, de mindenekelőtt a számukra létfontosságú dízelolajra kiszabott adók visszatérítését.
Joachim Rukwied, az országos szövetség elnöke közölte, hogy ismét "széles körű" tiltakozás kezdődik, ha követeléseiket nem teljesítik. Az elnök hangsúlyozta, hogy
a kormány eddigi döntései nem enyhítették, ellenkezőleg növelték a haragját.
Minden felelősség a kormányt, illetve a kormánypártok frakcióit terheli – tette hozzá.
Nem ígért sok biztatót ugyanakkor a mezőgazdasági miniszter, a zöld párti Cem Özdemir reagálása. Teljes támogatásáról biztosította viszont a gazdák követeléseit az ellenzék legnagyobb pártjának, a konzervatív CDU-nak az elnöke. Friedrich Merz szerint a lakosság többsége nem támogatja sem a kormány agrárpolitikáját, sem pénzügyi és energiapolitikáját, mint ahogy menekültpolitikáját sem.
A költségvetésről a Bundestag és a Bundesrat február elején szavaz, módosítások azonban – különös tekintettel a várható tiltakozásokra – nem zárhatók ki.