A honosítással kapcsolatos név szerinti szavazáson a leadott 639 szavazatból 382 képviselő voksolt igennel, míg 234 nem szavazat érkezett. A kormánypártok, a szociáldemokrata SPD, a Zöldek pártja és a liberális FDP képviselői a reform mellett, míg az ellenzéki CDU és a CSU, valamint a radikális jobboldali AfD képviselői az ellen szavaztak
A honosítás megkönnyítésének jegyében a menekültek esetében az eddigi nyolc év helyett a honosítás már öt év után lehetséges. Sőt, "különleges magatartás" esetén az állampolgárság elnyerése már három év után lehetővé válik. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy jó nyelvtudás mellett a jó iskolai, illetve kimagasló munkahelyi teljesítmény, vagy önkéntes civil szerepvállalás esetén az öt év háromra csökkenthető.
Emellett a jövőben külföldi szülők gyermekei születésükkor német állampolgárságot kapnak, ha az egyik szülő öt éve legálisan él az országban.
Az állampolgárság könnyített megszerzésének feltétele ugyanakkor az, hogy az érintett személy képes legyen saját, illetve családja megélhetési költségeinek fedezésére.
Feltétel az is, hogy a német útlevél megszerzéséhez a külföldieknek kötelezettséget kell vállalniuk az antiszemitizmus, illetve a rasszizmus minden formájának elítélésére, az alkotmányban rögzített demokratikus alapelvek tiszteletben tartására.
Nancy Faeser belügyminiszter szerint olyan korszerű állampolgársági törvényt fogadtak el, amely megfelel a kor követelményeinek. A miniszter szerint meg kell becsülni azokat az embereket, akik - mint fogalmazott - ebbe az országba jönnek, és segítik a társadalom működését.
A radikális jobboldali AfD mellett bírálták a honosítás felgyorsítását a konzervatív CDU/CSU pártszövetség vezető politikusai. Többen állást foglaltak a honosítási követelmények csökkentése ellen, és mind az öt év, de különösen a három év utáni honosítást túl gyorsnak nevezték.
Korábbi értesülések szerint az új szabályozás várhatóan áprilisban lép életbe.
Ezzel párhuzamosan a Bundestag illetékes bizottsága elfogadta a koalíció tervezetét a menekültek kitoloncolásának egyszerűsítésére, illetve felgyorsítására is. A kormány ezzel kíván reagálni a menedékkérők számának jelentős növekedésére, valamint a helyi hatóságok ezzel kapcsolatos követelésire.
Az önkormányzatok túlterheltségére hivatkozva Olaf Scholz kancellár már korábban szorgalmazta az elutasított menedékkérők kitoloncolásának felgyorsítását. Nancy Faeser belügyminiszter ennek nyomán terjesztett elő törvényjavaslatot a kitoloncolás felgyorsítása érdekében. A benne foglaltak szerint bővítik például a rendőrség, valamint a kitoloncolásra ítélteket ellenőrző hatóságok jogköreit. Növelik az idegenrendészeti őrizet időtartamát abból a célból, hogy az illetékes hatóságok jobbal felkészülhessenek a tényleges kitoloncolásra.
A törvény külön hangsúlyt helyez az embercsempészek kiutasításának felgyorsítására.
A belügyminisztérium adatai szerint tavaly 16 430 embert toloncoltak ki az országból, azaz 27 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Akkor 12 945 volt a kitoloncoltak száma. Az adatok szerint
a kiutasítás végrehajtásának szükségességét igazolja, hogy 2023-ban 31 770 esetben az elrendelt kitoloncolás sikertelen volt.
Az okok között szerepelt többek között a kitoloncolásra itélt személy eltűnése, valamint az is, hogy a célország megtagadta átvételüket.
A végleges parlamenti szavazás erről februárban várható.