Azokról a GPS alapon működő figyelő rendszerekről van szó, amelyekkel egyebek közt a Suwlaki-folyosó körzetét is szemmel tartja a nyugati katonai szövetség. Arról, hogy mi történt pontosan mindjárt írunk, de előtte nézzük, miért is ennyire fontos katonai szempontból ez a vidék.
A terület jelentősége a Szovjetunió széthullása után nőtt óriásira, mivel ez a keskeny sáv választja el az oroszok kalinyingrádi területét Fehéroroszországtól. Korábban az egész Baltikum és Fehéroroszország is a szovjet birodalom része volt, így nem okozott gondot az oroszoknak Kalinyingrád megközelítése. A hely azért fontos, mert itt találhatók Oroszország legjelentősebb balti-tengeri hadikikötői, valamint szárazföldi és légitámaszpontjai.
Viszont Litvánia 1990-es függetlenné válása után Oroszország szárazföldön keresztül már csak külön engedéllyel érheti el a stratégiai jelentőségű kalinyingrádi területet. Ugyanakkor az oroszok útjában álló 104 kilométernyi sík határterület nem igazán jelenthet komoly akadályt egy jól felszerelt hadsereg számára. Nem véletlen, hogy a NATO tervezői leginkább itt képzelik el egy közvetlen konfliktus kitörését Oroszországgal. Maguk az oroszok is megtesznek mindent annak érdekében, hogy ezt a nyugati elképzelést igazolják.
Kalinyingrád körül rendkívül élénk az orosz flotta és a légierő tevékenysége, továbbá az itt állomásozó páncélos és gépesített erők is sűrűn tartanak hadgyakorlatokat.
Így az ide települt NATO-erők naponta érezhetik az oroszok nem éppen kitüntető jelenlétét. Mivel a három balti államnak nincs megfelelő légi ereje, 2004. márciusi csatlakozásuk után a NATO létrehozta a baltikumi légi rendészet (angolul Baltic Air Policing) rendszerét. Ez folyamatos NATO-légvédelmi készültség jelent, amelyhez a vadászgépeket a tagországok önkéntes alapon adják és folyamatosan váltják egymást.
Oroszország persze nem nézte jó szemmel, hogy határai közvetlen közelében is megjelentek a nyugati szövetség harci gépei. Ezért Moszkva egyrészt tovább növelte a Kalinyingrádban állomásozó, amúgy is jelentős hadereje nagyságát, másrészt szinte folyamatosak az oroszok provokációi. 2014-től emiatt a készültséget ellátó vadászgépek számát négyről 16-ra emelték, és a NATO az észtországi Ämari légibázisra, valamint a lengyelországi Malborki repterére is telepített légi egységeket.
2015. szeptember 1-jétől fél évig a német légierő, és első alkalommal a magyar légierő gépei adtak készültséget. A négy magyar JAS 39 Gripen a siauliai bázison, a négy német Typhoon az ämari légitámaszponton állomásozott. Azóta már többször is őrizték magyar Gripenek a Baltikum légterét.
Az X-en megjelent értesülés szerint szerdán az oroszok újabb provokációt hajtottak végre a térségben. Elektronikai hadviselési eszközöket próbáltak ki a kalinyingrádi exklávéban, amelynek következtében állítólag a Suwalki-folyosó környékén és majdnem fél Lengyelországban is blokkolták a GPS-navigációt. Egy konfliktus esetén ez kulcsfontosságú lehet, mivel a nyugati precíziós fegyverek a műholdas navigáció segítségével találják meg a célpontjaikat. Ha ezt sikerül zavarni, úgy a fegyverek is hatástalanná válhatnak.
?Yesterday, Russians tested EW in Kaliningrad, so almost half of Poland and the Suwalki corridor were left without GPS pic.twitter.com/cBVUpmgBMQ
— Jürgen Nauditt ???? (@jurgen_nauditt) January 18, 2024
Mint arról az Infostart már beszámolt, az Ukrajnai háborúban nagyon felértékelődött az elektronikai hadviselés. Mivel mind a két fél ezrével vet be felderítő és támadó drónokat, a robot elleni leghatásosabb védekezést az jelenti, ha sikerül megzavarni az irányító vagy a navigációs rendszereiket.
Pár napja nagy feltűnést keltett, hogy állítólag a berlini védelmi minisztériumból olyan értesülés szivárgott ki, amely szerint Oroszország 2025 nyarán meg fogja támadni a NATO-t. Az offenzíva a Baltikumban, feltehetően a Suwalki-folyosó elleni hadművelettel indulna. Lengyelország november közepén egy harckocsizászlóaljjal erősítette meg a fehérorosz határ közelében állomásozó egységeit. Tavaly nyáron pedig a Suwalki-folyosóhoz közeli területeken fokozták a lengyel hadsereg jelenlétét. Nyugati megfigyelők szerint egy Kalinyingrád körüli összecsapás könnyen átterjedhetne az egész Balti-térségre és Finnország, valamint Svédország is belekeveredhetne.
DailyMail
— A (@77LastButterfly) January 16, 2024
Germany is preparing for Vladimir Putin's forces to attack NATO in 2025,according to leaked secret plans.
Secret documents from German Ministry of Defense reveal stepby step doomsday guide how Russia will escalate the conflict in Ukraine toallout war in just 18 months. pic.twitter.com/5PlTChXA3R
A héten Svédországban okozott komoly riadalmat, hogy mind a kormány, mind pedig a katonai vezetés arra szólította fel az embereket: készüljenek a háborúra. A londoni The Economist idézte Carl-Oskar Bohlin polgári védelmi minisztert, aki egy konferencián óva intette a svédeket attól, hogy a biztonság hamis érzetébe ringassák magukat és kijelentette: „Háború lehet Svédországban.”