Mélyen van Olaf Scholz német kancellár népszerűsége, ezért – legalábbis a La Repubblica olasz napilap szerint – idő előtt elhagyhatja a posztját, ami Bauer Bence, Mathias Corvinus Collegium Magyar-Német Intézetének igazgatója szerint az országban szokatlan lenne, de elvileg lehetséges.
"Olaf Scholznak és az általa vezetett szövetségi jelzőlámpa-koalíciónak nagyon rossz közvélemény-kutatási eredményei vannak, együttesen a kormányt alkotó három párt 33 százalékot érne csak el most, ez ugyanannyi, mint a CDU-CSU 33 százaléka, és a németek egy decemberi felmérés szerint 82 százalékos arányban nem elégedettek a kormány munkájával. Így aztán voltak olyan hírek az SPD-n belülről is, hogy megvonják a bizalmat a kancellártól, pozíciójára pedig Boris Pistorius védelmi minisztert jelölnék, de jelenleg ez csak spekuláció" – vázolta az InfoRádióban Bauer Bence.
Önmagában ha az SPD gyenge, egy kancellárcsere annyiban módosíthatná szerinte a helyzetet, hogy Boris Pistorius népszerűbb, mint Olaf Scholz, a védelmi miniszter pedig a közvélemény szerint "jól dolgozott az elmúlt egy évben".
Kancellárcsere – mint rámutatott – akkor lehetséges, ha ezt az SPD-vel koalícióban lévő pártok támogatják, ugyanis úgynevezett kancellártöbbséget kell szerezni a német szövetségi parlamentben, amellyel viszont jelenleg még Olaf Scholz rendelkezik.
"Elképzelhető, nem kizárt, de nem is igazán tartom nagyon valószínűnek, mivel Németországban az ilyen cseréknek nincs tradíciójuk, sokkal inkább
reális lehet az, hogy a szabad demokraták az év során az eredményekkel összefüggésben kilépnek a koalícióból,
kisebbségi kormány alakul, esetleg előre hozott választás lesz. Még az is lehet, hogy az ellenzéki pártok tudják elmozdítani Olaf Scholzot és az egész kormányt" – fejtegette.
Szeptemberben három keletnémet tartományban is választások lesznek, és az elemző szerint elképzelhető, hogy az AfD Türingiában, Brandenburgban és Szászországban is első helyen végez.
"Január 1-jén jelent meg egy olyan közvélemény-kutatás, mely szerint Szászországban az AfD 37 százalékon áll, a CDU-CSU 33 százalékon, rajtuk kívül pedig Bal párt és a Zöldek kerülnek be 7, illetve 8 százalékkal. Azaz már csak pár százalék választja el az AfD-t az abszolút többségtől, és sokan nem csak protestszavazatot adnak az AfD-re, hanem amiatt is a pártra voksolnak, mert nagyon vehemensen, karakteresen kritizálja a jelzőlámpa-koalíciót és fogalmazza meg ellenzéki álláspontját, és ez sok szavazónak, főleg keleten, szimpatikusnak tűnik" – írta le a helyzetet Bauer Bence.
Közben viszont a hagyományos nagy pártoknak továbbra sem "szalonképes" az AfD, elzárkóznak a vele való együttműködésből, a karanténból viszont abszolút többségbe kerülve az AfD ki tudna törni, és onnantól kezdve a korábbi nagy pártoknak nem osztanak lapot.
Hogy Szászországban végül lehet-e majd AfD-s miniszterelnök, abban nem biztos, de "ki hitte volna pár hónappal ezelőtt, hogy 37 százalékra mérik az AfD-t Szászországban, és szeptemberig még sok minden történhet Németországban; ha tovább evickél a kormány, tovább romlanak a migrációs adatok, tovább romlik az általános közérzet Németországban, amely már egyébként is nagyon rossz, nem kizárt, hogy az AfD ilyen pozícióba kerülhet" – vélekedett a szakértő.