A német kormánykoalíciót nem csupán a pénzhiány és az idő hiánya nyomasztja, hanem támogatottságának rohamos csökkenése is. A múlt hét végén közzétett felmérés szerint a két éve hivatalban lévő Olaf Scholz a legnépszerűtlenebb német kancellár a kilencvenes évek vége óta. Nem véletlen, hogy pártja, a nagy hagyományokkal rendelkező SPD a hét végén igyekezett olyan kongresszust tartani, amelyen az egységet, az összetartást, a"jövőbelátást" és ennek keretében a koalíció politikája melletti kiállást sugallta.
A kongresszus vezérszónoka Olaf Scholz volt, aki meggyőződését fejezte ki, hogy megoldást találnak arra a 60 milliárd eurós költségvetési hiányra, amelyre az alkotmánybíróság november közepén hozott határozata nyomán derült fény. Mindez a kormányt drákói megtakarításokra kényszeríti, ami rendkívüli módon megosztja a koalíció pártjait is.
Elsősorban a szabad demokrata FDP vezetője, a pénzügyminiszter Christian Lindner híve a rendkívül szigorú, az elkövetkező évek szociális és beruházási politikájára kiható megtakarításoknak. Német politikai körökben ennek kapcsán egyre többen emlegetik a koalíció lehetséges felbomlását, amit a hét végén a szabad demokraták egyik minisztere a leghatározottabban igyekezett cáfolni. Volker Wissing szerint az FDP-nek "esze ágában" sincs elhagyni a koalíciót.
Az egység szellemében fogalmazott kongresszusi beszédében Olaf Scholz is, aki ugyanakkor főként a lakosságot igyekezett nyugtatni. Mindenekelőtt azt hangoztatta, hogy nem fogják csökkenteni a jóléti kiadásokat. Arra azonban ő maga is utalt, hogy ez nem könnyű feladat, és a végrehajtásához meg kell találni a a három koalíciós párt közötti egyetértést.
A kancellár arra is ígéretet tett, hogy kormánya nem csökkenti az orosz agresszió sújtotta Ukrajna támogatását sem. Sőt – mint fogalmazott – arra is készen áll, hogy szükség esetén növelje azt.
Az első elemzések arra mutattak rá, hogy a párt kongresszusa nem vitte előre a válságos pénzügyi-költségvetési helyzet megoldását, csupán azt a célt szolgálta, hogy "lelket öltsön" a küldöttekbe és általánosságban a párt tagságába.
A koalíciós pártok közötti változatlan egyet nem értésre utal, hogy hétfő estére halasztották a legilletékesebb miniszterek Scholz kancellár vezette válságtanácskozásának újabb fordulóját. Kiszivárgott értesülések szerint
a három párt között továbbra sem közeledtek a nézetek a legfontosabb kiadáscsökkentő lépések tekintetében.
Ez vonatkozik a szociális kiadások megnyirbálására, a kilátásba helyezett adóemelésekre, az alkotmányban is is rögzített, az újabb hitelek felfüggesztését tiltó úgynevezett adósságfék ideiglenes felfüggesztésére is. Ezek az intézkedések mindenekelőtt a 2024-es költségvetés alakulását befolyásolhatják, de kihatnak a következő évek kiadásaira is. Egyedül a jövő évi költségvetés vonatkozásában legkevesebb 20 milliárd eurós hiányt kellene "eltüntetni".
A menetrend szerint lekésőbb karácsonyig a három párt között teljes egyetértésre, illetve megfelelő kormányhatározatra van szükség. Ennek nyomán pedig a parlament januárban többségi döntéssel szentesíthetné ezt.
Ebből kiindulva egy magas rangú szociáldemokrata vezető a Bild című lapnak kijelentette:
"Ha karácsonyig nem születik politikai megoldás a költségvetésről, a koalíciónak befellegzett."
Megfigyelők szerint nem véletlen az sem, hogy a legerősebb ellenzéki párt, a konzervatív CDU elnöksége megkezdte párt fő céljait összegző, úgynevezett alapprogram tervezetének vitáját. Kiszivárgott értesülések szerint a tervezet állást foglal az ország előtt álló főbb problémákkal kapcsolatban, így egyebek között a menekültválságra, valamint a közel-keleti háború nyomán az iszlámhoz fűződő viszonyra vonatkozóan is. Várható, hogy ennek részleteit hamarosan nyilvánosságra hozzák.