Kevés esélyt lát László Dávid arra, hogy "bárki" komoly szinten belépjen az izraeli háborúba. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője, külpolitikai újságíró az InfoRádió GeoTrendek című műsorában rámutatott, katonai értelemben nem volt súlyos csapás Izraelre maga a konfliktust kiváltó október 7-ei támadás sem.
"Nagyon sok civilt lemészároltak, rámutattak a hírszerzés hiányosságaira, a biztonsági szerkezet eddigi hibáira, de ettől még Izraelé a világ egyik legerősebb hadserege, ezen kívül atomhatalom, ezért nem látom azt, hogy megteremtődött volna annak a lehetősége, hogy katonailag le lehessen győzni" - fejtegette László Dávid, aki szerint az is kérdés, hogy egyáltalán ki vállalkozna ennek megkísérlésére.
Sokan azt valószínűsítik, hogy a Hezbollah libanoni terrorszervezet révén akár Libanon, akár a szervezet mögött álló Irán azért mégis beléphetne a konfliktusba. Erre a felvetésre az elemző azt mondta, Irán valóban elég "hangos Izrael-bíráló szereplő", és a fenyegetőzés sem áll távol tőle, viszont nem határos Izraellel, "elég távol van tőle".
"Az egyetlen lehetséges mód egy kihelyezett, úgynevezett proxyháború a libanoni Hezbollahhal, a jemeni húszikkal, vagy esetleg Szíriából lehet még Izraelt támadni, de ezek a képességek meglehetősen korlátozottak. Komoly erőt egyedül a Hezbollah képvisel, próbálkozik is, viszont egy nagyszabású offenzíva sorsával tisztában van: egyenlő lenne az öngyilkossággal" - szögezte le László Dávid.
Hogy mennyire változtatja meg egy ilyen konfliktus a világpolitikai viszonyokat - a török elnök például szabadságharcosoknak nevezte a Hamász terroristáit, miközben az Egyesült Államoknak is figyelnie kell a térségre -, arról azt mondta, Ukrajna most háttérbe szorul, Izrael "elviszi a show-t, elvonja a médiafigyelmet".
"Az biztos, hogy a háború meg fogja akasztani azt a folyamatot, amely rendezi Izrael kapcsolatait az arab vagy akár muszlim államokkal. Törökországgal is volt egy közeledés, ennek most biztosan vége. Vagy arról is szóltak a hírek, hogy Szaúd-Arábiával is egyre közelebb a megegyezés, de most ennek is egy időre vége szakadt. Ugyanakkor stratégiai, hosszú távú következményeket én nem látok" - elemzett László Dávid.
Emlékeztetett a 2014-es helyzetre, amikor szintén meghalt több tucat izraeli és több ezer palesztin, és sokan azt hitték, most majd egy átrendeződnek a viszonyok a régióban. Ez nem így történt, néhány évre rá megkötötték az első Ábrahám-egyezményeket, később pedig újabb és újabb államok csatlakoztak a folyamathoz. A szakértő szerint az látszik, hogy még az arab államok körében is viszonylag rövid életű volt a felháborodás, és stratégiai szinten nem írja felül az érdekeket egy ilyen háború.