Izrael és a Hamász iszlamista palesztin terrorszervezet háborúja az elmúlt két hétben háttérbe szorította a menekültek befogadásával kapcsolatos német belpolitikai vitát, ami most újult erővel tört a felszínre. A "kezdeményező" Olaf Scholz kancellár volt, aki a maga részéről eddig szokatlanul határozottan sürgette a bevándorlás korlátozását és az illegális menekültek kitoloncolásának felgyorsítását. Scholz határozottsága még saját pártjában, az SPD-ben sem talált egyhangú támogatásra, és még kevésbé a koalíciós partner Zöldeknél.
A előzményekhez ugyanakkor hozzátartozik, hogy az október elején tartott bajorországi és hesseni tartományi választásokon a a kormánykoalíció pártjai – az SPD, a Zöldek Pártja és a szabad demokrata FDP – katasztrofális vereséget szenvedtek. A legfőbb vesztes épp a kancellár pártja, míg a két nyertes a CDU/CSU konzervatív pártszövetség és a bevándorlást a leghatározottabban elutasító Alternativa Németországnak (AfD) párt volt.
A választók mindkét tartományban a kormányt elsősorban liberálisnak tartott menekültpolitikája miatt büntették.
A nagyszámú menekült befogadása, illetve ellátása immár elviselhetetlen terhet ró a német tartományokra.
A választások nyomán a két éve hatalmon lévő koalíció támogatottsága minden korábbinál alacsonyabb szintre csökkent. Elemzők szerint elsősorban ez indította a kancellárt a gyökeres "pálfordulásra".
A Der Spiegelnek adott hét végi nyilatkozatában ugyanis a bevándorlás visszaszorításával és a kitoloncolások sürgetésével kapcsolatosan olyan kifejezéseket használt, amelyeket eddig nem lehetett hallani tőle. A bevándorlás korlátozásával "nem válunk embertelenné" – hangoztatta egyebek között. Mindezt a többi között azzal indokolta, hogy
a korlátozások nélküli bevándorlás veszélyezteti a német szociális államot.
Scholz a kitoloncolások jelentős mértékű felgyorsítása mellett emelt szót. "Ki kell toloncolnunk azokat, akiknek semmi joga nincs arra, hogy Németországban maradjanak" – jelentette ki. "Aki semmilyen indokot nem tud felhozni arra, hogy védelemre van szüksége, és semmilyen kilátással nem rendelkezik a maradásra vonatkozóan, annak menni kell" – hangsúlyozta Scholz. Több alkalommal és gyorsabb ütemben kell élnünk a kitoloncolással – tette hozzá.
Kijelentései miatt bírálta Scholzot a szociáldemokrata párt ifjúsági szervezete, valamint a koalíciós partner Zöldek Pártja is. Az ellenzéki konzervatív pártszövetség, a CDU/CSU vezetői ugyanakkor egyetértettek az általa mondottakkal, sőt ennél is határozottabb fellépést követeltek. Friedrich Merz, a CDU elnöke a ZDF közszolgálati rádió és televíziónak nyilatkozva a menekültpolitikát a közel-keleti háborúval, illetve Izrael biztonságával kapcsolta össze.
A pártelnök szerint véget kell vetni a menekültek gyors honosításának.
A jövőben szerinte csak azokat lehetne honosítani, akik "elismerik Izrael létezési jogát".
A CDU és a CSU a kormánykoalíciótól eltérően a menekültek integrációját tartja elsődlegesnek, és csak ezután lehet szó honosításról – jelentette ki. Ez utóbbi előfeltételei közé kell tartoznia annak is, hogy a szóban forgó személy hitet tegyen Izrael biztonsága mellett. "Ez végső soron német államérdek is" – hangsúlyozta Friedrich Merz. Aki nem vállalja ezt a kötelezettséget, annak semmi keresnivalója nincs Németországban – tette hozzá.
Olaf Scholz kancellár nyilatkozata nyomán a kormány várhatóan már szerdán napirendre tűzi azt a törvénytervezetet, amely a többi között a kiutasítások felgyorsításának menetét tartalmazza. Ezt Nancy Faeser szociáldemokrata belügyminiszter jelentette be. A miniszter olyan átfogó törvénycsomagról beszélt, amely lehetővé teszi a nagyobb méretű és gyorsabb kiutasításokat. "Akinek nincs tartózkodási joga, annak el kell hagynia országunkat" – idézte a ZDF Nancy Faesert.