Vlagyimir Putyin: vannak lehetőségek a kétoldalú haditechnikai együttműködésre

Az ebéd előtt - de a delegációk körében lefolytatott, mintegy két órán át tartó tárgyalásokat követően - a két vezető négyszemközt is egyeztetett egymással.

Putyin az ebédnél méltatta a két ország történelmi kapcsolatait. Emlékeztett rá: a jó viszonyt az alapozta meg, hogy a szovjet és koreai katonák 1945-ben vállvetve harcoltak a japán militaristák ellen. Felidézte Kim 2019-es vlagyivosztoki látogatását, és azt mondta, a megbeszélések most ugyanolyan, "igazán baráti" légkörben zajlanak, mint akkor. Elmondta, hogy vendégének programja Vosztocsnij mellett az orosz Távol-Kelet más jelentős csúcstechnológiai klasztereinek, ipari vállalkozásainak és innovációs központjainak megtekintését is magában foglalja.

Kitért rá, hogy a két ország 75 éve vette fel a diplomáciai kapcsolatokat és a Szovjetunió ismerte el elsőként a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot. Putyin szerint vendége "szilárdan, magabiztosan folytatja" olyan kiváló államférfiak munkáját, mint amilyen apja és nagyapja, Kim Ir Szen és Kim Dzsong Il volt.

A KNDK vezetője pohárköszöntőjében kifejezte készségét a "stabil és jövőorientált" államközi kapcsolatok építésére, és ennek alapján

az erős állam kiépítésének ösztönzésére mindkét országban, valamint "a valódi nemzetközi igazságosság" megvalósítására.

Bizodalmának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a felek között "megbonthatatlan stratégiai együttműködés" alakul ki.

Meglátása szerint olyan időszakban látogatott el Oroszországba, amikor a haladás és a reakció, az igazságosság és az igazságtalanság közötti küzdelem zajlik a világban, és "a független erők közös akaratának és egyesített erejének köszönhetően erőteljesen fejlődik a többpólusú világ kiépítésének folyamata". Elmondta, hogy Putyinnal megvitatta az európai, valamint a Koreai-félszigeten kialakult helyzetet.

Az ukrajnai helyzettel kapcsolatban azt mondta, biztos benne, hogy Oroszország hadserege és népe nagy győzelmet arat "szent küzdelemben a hegemónia és az expanzió illúzióját tápláló gonoszok gyülekezete" felett, és "két fronton fogja magabiztosan bizonyítani a becsület felbecsülhetetlen erényeit - a különleges hadműveletben és az erős állam építésében".

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kijelentette, hogy a felek nem írtak alá megállapodásokat, és közös közleményt sem fogadtak el. A Rosszija 1 televíziónak nyilatkozva azt hangoztatta, hogy a kétoldalú együttműködés a két szuverén ország javát szolgálja, és nem irányul senki más ellen. Megjegyezte, hogy

az átfogó kapcsolatrendszer magába foglalja egyebek között a haditechnikai együttműködést és a biztonságról folytatott eszmecserét is.

Peszkov hozzátette, hogy Oroszország fenntartja álláspontját az ENSZ-ben a KNDK elleni szankciók kérdésében, de ez nem lehet akadálya az orosz-észak-koreai kapcsolatok fejlődésének.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter ugyancsak a Rosszija 1-nek úgy nyilatkozott, hogy Oroszország egyenragú és igazságos együttműködést fog folytatni Észak-Koreával. Mint mondta, Moszkva sosem vezetett be szankciókat Phenjan ellen, és a büntetőintézkedések ügye az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) hatáskörébe tartozik.

Emlékeztetett rá, hogy a KNDK elleni szankciók még egy teljesen más geopolitikai helyzetben születtek, és a legutóbbi ilyen intézkedések megszavazása után mind Oroszország, mind Kína jelezte, hogy újabbakra már nem hajlandó.

Hangsúlyozta: a Nyugat azzal, hogy elutasítja a Koreai-félsziget helyzetének politikai rendezését, meghiúsította saját kísérleteit arra, hogy a BT-ben a KNDK ellen újabb határozatot fogadtasson el.

Kifogásolta az arra vonatkozó elképzeléseket, hogy Dél-Koreában és Japánban nukleáris fegyvereket telepítsenek. "Mindenekelőtt azért, mert a Biztonsági Tanács által hozott intézkedésekkel párhuzamosan valamennyi nyugati kolléga azt ígérte, hogy politikai úton fogunk haladni humanitárius kérdések megoldása felé. Ez egy újabb hazugság volt. Becsaptak bennünket, a kínaiakat, és az észak-koreaiakat is" - nyilatkozott a tárcavezető.

Kifogásolta, hogy az Egyesült Államok a politikai rendezés helyett Dél-Korea, Japán, Nagy-Britannia, Ausztrália és Új-Zéland bevonásával fegyverkezni kezdett.

Lavrov azzal kapcsolatban, hogy nyugati médiaértesülések szerint a két ország fegyvert fog szállítani egymásnak, kijelentette: nem törődik vele, mit ír a nyugati sajtó, különösen azt követően, hogy a nyugati országok "megszegték összes szerződéses kötelezettségüket", egyebek között azzal, hogy hatalmas mennyiségű szovjet-orosz haditechnikát adtak át Ukrajnának. Rámutatott, hogy ez az úgynevezett végfelhasználási tanúsítványok durva megsértést jelenti, amelyek szerint az eladó beleegyezése nélkül tilos a fegyvereket bárhová továbbküldeni.

Kim Dzsong Un a tárgyalások befejeztével elutazott Vosztocsnijból, de úgy tudni, még nem ért véget oroszországi látogatása.

Az állítólagos észak-koreai fegyverszállítások, illetve a védelmi ipari együttműködés ügyéről nem esett szó a találkozón, habár a Reuters összegzése szerint Putyin számos utalást tett arra, hogy szóba került a katonai együttműködés, és persze ezt erősítette Szergej Sojgu, valamint a koreai hadiipar vezetőjének részvétele a megbeszéléseken. A Kreml közlése szerint a szomszédos országok olyan kényes kérdésekről tárgyaltak, amelyekről nem szabad nyilvánosan beszélni.

Egy, a katonai együttműködésre vonatkozó kérdésre Putyin azt válaszolta, hogy Oroszország betartja a nemzetközi kötelezettségeit, de "vannak lehetőségek a kétoldalú haditechnikai együttműködésre" - tudósított a BBC.

A Reuters összeállítása szerint az orosz elnök körbevezette észak-koreai kollégáját a Vosztocsnik kozmodomében, ahol Oroszország új, 42,7 méteres űrrakétáját, az Angarát szerelik össze. Putyin utóbb elmondta, hogy

Kim "nagy érdeklődést mutatott a rakétatervezés iránt" a látogatás során.

Miközben egyébként Kim Dzsong Un vonattal az oroszországi erdőkön haladt keresztül, Észak-Korea két rövid hatótávolságú ballisztikus rakétát lőtt ki a főváros, Phenjan közelében lévő területről a keleti partjainál lévő tengerbe. Ez volt az első észak-koreai rakétakilövés a vezető mostani külföldi tartózkodása alatt.

Kim Dzsong Un 12 éve van hatalmon és ezt megelőzőent mindössze hét külföldi utat tett, mindet 2018-ban és 2019-ben. A Korea-közi határon kétszer lépett át rövid időre.