A nyugdíj összegének nagyságrendje múlhat azon, hogy melyik évben történik a nyugdíjba vonulás - írja az ado.hu.
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 18. §-a szerint öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki betöltötte a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, és rendelkezik legalább húsz év, öregségi résznyugdíj esetén tizenöt év szolgálati idővel.
Fentieken kívül a nyugdíjkorhatár elérésétől függetlenül, életkorra tekintett nélkül a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátása vehető igénybe a negyven év jogosultsági idő meglététől. A jogosultsági idővel már rendelkező hölgy is „döntési helyzetben” van ettől az időponttól kezdve.
Először is érdemes tisztázni, hogy 2022-ben az 1957-ben születettek töltötték be nyugdíj korhatárukat, a 65. életévet, 2023-ban az 1958-ban születettek következnek.
Öregségi résznyugdíjra lesz jogosult az a személy, aki a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik. (Ebben az esetben, ha lehet, még ne kérjük a nyugdíjat a korhatár elérésekor, törekedjünk a teljes nyugdíjhoz szükséges húsz év szolgálati idő megszerzésére.)
2018. július 26-tól mind a biztosítási jogviszony fenntartása mellett, mind megszüntetésével igényelhető az öregségi nyugdíj.
Ha a nyugdíjjogosultság már bekövetkezett, és nincs olyan körülmény, amely miatt feltétlenül, mihamarabb igénybe kell venni a nyugdíjat, felmerül a kérdés, mikortól kérjük az ellátást.
Ekkor vonuljunk nyugdíjba, ha 1958-ban születtünk
Ha 2023-ban vonulunk nyugdíjba, a nyugellátás összege a 2023. évi szabályok szerint kerül kiszámításra, és jövőre már részesülünk a 2024. évi januári nyugdíjemelésben, és a tizenharmadik havi nyugdíj 2024-ben esedékes összegében.
Ha már tavaly is fennállt a nyugdíj jogosultság, és idén visszamenőleg, 2022-től történik a nyugdíjba vonulás, a 2022. évi kiszámítási szabályok szerint kerül sor a nyugdíjszámításra, és az éves januári rendszeres nyugdíjemelésben először 2023-ban részesülünk. 2023-ban lehet első ízben megkapni a tizenharmadik havi nyugdíj összegét is.
A nyugdíj összegének kiszámítására mindig az adott évben érvényes valorizációs szorzószámok figyelembe vételével kerül sor.
Ezek az évente meghatározott szorzók jelentős mértékben hatnak a nyugdíj összegére, és okozhatnak esetenként nagyobb különbséget a nyugdíj összegénél a megállapítás éve szerint.
Legyen 2022?
Abban az esetben, ha 2023-ban mégis a korábbi évben, 2022-ben történő nyugdíj megállapítás mellett döntenénk, lehetőség van hat hónapra visszamenőleg a nyugellátás igénybevételére, ha a jogosultsági feltételek (az életkor betöltése és a szükséges szolgálati idő, illetve a „nők 40” esetében a negyven év jogosultsági idő) már ebben a korábbi időpontban is teljesültek.
Visszamenőlegesen a nyugdíj összege is kifizetésre kerül. És a döntésnél – különösen ha nincs jelentős különbség a két szóba jöhető év nyugdíj összege között – az is szempont lehet, hogy a visszamenőleges igénybejelentés esetén egy összegben a több havi nyugdíj, a tizenharmadik havi ellátás is megérkezik, és ha ebben a korábbi időszakban dolgozott is az érintett személy, utólag a levont társadalombiztosítási járulékot is rendezni kell.
Jó ötlet, de idén már nem
Ez a visszamenőleges igényérvényesítési lehetőség a hat hónapos határidőre tekintettel csak június végéig lehetséges az előző évre vonatkozóan.
Na jó, de akkor mikor?
Ha a körülmények megengedik, nem szükséges mindjárt a nyugdíjkorhatár betöltésének napjától a nyugdíjat igénybe venni. Ha a tovább foglalkoztatás megengedett, a nyugdíj megállapítása nélküli tovább dolgozás a nyugdíj összegét kedvezően befolyásolja.
Aki megszerezte a nyugdíjjogosultságot, azaz legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik, és a reá irányadó nyugdíjkorhatár betöltése után a nyugdíj megállapítása nélkül legalább 30 nap szolgálati időt szerez, nyugdíjnövelésben részesül. A növelés mértéke 30 naponként az öregségi nyugdíj 0,5 %-a.
A nyugdíjnöveléssel az öregségi nyugdíj összege meghaladhatja a megállapítása alapjául szolgáló havi átlagkeresetet.
Ha mégis az első lehetséges időponttól, azaz a korhatár elérésétől kérjük a nyugdíj megállapítást akár a visszamenőleges igényérvényesítéssel is,
a nyugdíj mellett folytatott munka nettó munkabére igen kedvező lesz,
mert abból csak személyi jövedelemadót kell fizetni, társadalombiztosítási járulékot már nem.