Válság az nincs, de igény lenne rá nyugati oldalról – mondta Salát Gergely azokról a szalagcímekről, amelyek a kínai gazdasági növekedés lassulásáról szólnak. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa hangsúlyozta, hogy Kínában millió adat jelenik meg, ebből mindig ki lehet választani azt, ami az adott narratívának megfelel.
A kínai gazdaság valódi állapotáról, az ötszázalékos növekedés hátteréről elmondta, két ok áll mögötte. Az egyik egy strukturális változás, mert kifulladt az a kínai növekedési modell, ami 30-40 évig fűtötte a gazdaságot. A világ összeszerelő üzemének állapotán túljutott Kína – ahogy korábban Japán vagy Dél-Korea is –, és most egy jóval érettebb szakaszban van. "Teljesen természetes, hogy most már nem 14 százalékos a gazdasági növekedés, mint, mondjuk, a 2000-es években, ezért van egy teljesen természetes lassulás" – mondta Salát Gergely.
A másik ok pedig a Covid hatása, mert Kína három évig be volt zárkózva, emiatt elment a cégek és az állampolgárok befektetési és fogyasztási kedve. "Az a fajta felpörgés, ami más országokban a Covid után megtörtént, Kínában nagyon rövid volt, egy negyedévig tartott lényegében. Most mindenki kivár.
Ott ülnek az emberek meg a cégek a pénzükön, és nem fektetik be és nem fogyasztanak, mert ki tudja, mi lesz holnapután"
– magyarázta a Kína-szakértő.
Hozzátette, a három év alatt eljátszott bizalmat nem lehet fél év alatt visszaszerezni a jövőben, és ezt érzékeli a kínai vezetés is, úgyhogy júliusban megjelent egy olyan a kormány, illetve a központi bizottság által közösen szignált dokumentum, amely megszabja a következő éveknek a fő gazdasági irányát, és ebben már az szerepel, hogy a magántőkének, a magánvállalatoknak sokkal nagyobb teret kell adni és meg kell szüntetni az állami vállalatok előnyben részesítését. "Ez 180 fokos fordulat az előző évek politikájához képest, kell majd néhány hónap vagy akár év is, amíg ez az alacsony szinteken is beivódik" – mondta Salát Gergely.
Erősödő nukleáris fegyverkezés
"A hadsereg egy külön világ Kínán belül, vállalatai, szállodái, éttermei vannak, még aukciós háza is, ami nagyjából akkora, mint a Sotheby's vagy a Christie's" – érzékeltette a hadsereg szerepét a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa. A szakértő elmondta, folyamatosan, dinamikusan változó kapcsolat van a párt meg a hadsereg között, de olyan, hogy a hadsereg a párt fölé kerekedett volna, még nem nagyon volt. Az viszont előfordul, hogy önálló politikát próbál érvényesíteni, például a külpolitikában egy jóval agresszívebb hozzáállást, hiszen a hadsereg érdeke, hogy konfliktusközeli helyzet legyen, mert akkor kap nagyobb költségvetést – magyarázta.
Arról viszont keveset lehet tudni, hogy a katonai vezetők mit gondolnak az ukrán–orosz háborúról, a kínai külügyminisztérium szóvivői naponta tartanak sajtótájékoztatót, de a tábornokok nem nagyon kommunikálnak. A szakértő szerint azonban biztos, hogy azon dolgoznak, hogy elemezzék, mi működik a háborúban, melyik nyugati fegyvernek mik a gyengeségei, mik az erősségei. De Salát Gergely szerint ugyanígy figyelik az orosz technikát is, egyrészt azért, mert "az orosz–kínai barátság nem örök és megbonthatatlan", másrészt pedig a kínai hadsereg jórészt orosz technológiával van felfegyverezve.
"Az elmúlt évtizedek arról szóltak, hogy lábon megvették a kínainál jóval fejlettebb szovjet haditechnikát. Most nagyon oda kell figyelniük, hogy mi működik, mi nem működik, mik a gyenge pontjaik" – tette hozzá.
A saját fejlesztéseket jelzi, hogy most éppen egy folyamatosan működő lézerfegyver prototípusát mutatták be, és egyértelmű elmozdulást mutat az ukrán háború kitörése óta, hogy a nukleáris erőket jelentősen fejleszteni akarják. Kínának van atombombája, de kevés, 200-300 atomtöltet.
"Kifejezetten az volt az ország doktrínája, hogy nem fog soha elsőként atomfegyvert alkalmazni egy háborúban, azért kell az atomfegyver, hogy elriassza az ellenséget, ehhez 200-300 töltet bőven elég. Most ez a sok évtizedes doktrína megváltozni látszik"
– mondta a Kína-szakértő, és nemcsak a töltetek számát növelik, hanem új fejlesztéseket is végrehajtanak.
"Nem az orosz–ukrán háború a fő kiváltó ok, hanem az, hogy kezd kialakulni egyfajta ilyen új hidegháború a nyugati világ meg a Kína-Oroszország– Irán tengely között, és egy hidegháborúban fegyverkezni kell" – tette hozzá.