Vilniusban most tartják a NATO utóbbi időben talán legfontosabb találkozóját, és a csúcs egyik megosztó témája az, hogy Joe Biden amerikai elnök kazettás bombák szállítását tervezi Ukrajnának, holott sok tagállam részt vesz az ilyen fegyverzet betiltását támogató koalícióban.
"Nem légi ejtésű repülő bombákról, hanem tüzérségi gránátokról, a HIMARS-ekhez való rakétákról van szó. A lövedéktest nem hagyományos, nem egy nagy robbanófej van benne, hanem
sok-sok pici, kisebb májkrémes konzerv méretű minibomba,
és egy vékony köpeny fogja össze az egészet. A célterület fölött ezt a külső burkolatot a bomba ledobja, és a több száz apró robbanóeszköz akár több focipályányi területet egyszerre terít be" – magyarázta Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense. A szakértő hozzátette, ez különösen mozgásban lévő, éppen támadó élőerővel, illetve különféle harcjárművekkel szemben hatékony.
A betiltását azonban nem emiatt kezdeményezték, hanem az a fő oka, hogy a minibombáknak egy jelentős része sosem robban fel. Az amerikaiak azt állítják, hogy az ő lőszereik esetében 2,5–5 százalék a befulladt töltetek aránya. Elvileg az oroszoknál is csak 20 százalék, de a jelenlegi háborúban az Oroszország, illetve Ukrajna által bevetett, zömmel szovjet eredetű kazettás lőszereknél a töltetek 40 százaléka fulladt be. A szakértő elmondta,
ezek akár több évig ott hevernek az alkalmazás területén, és szinte bármilyen hatásra felrobbanhatnak, óriási veszélyt jelentve a polgári lakosságra.
Attól felrobbanhatnak, ha valaki beléjük rúg, ráhajt valamilyen járművel, vagy csak erősebben megsüti a nap.
Emlékeztetett arra is, hogy 2010-től van hatályban az a tilalmi egyezmény, amelyhez több mint 120 ország csatlakozott már, de közülük 16 még csak aláírta a szerződést, de nem ratifikálta. Az olyan jelentős fegyvergyártók és -exportőrök, mint az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, a két Korea, Törökország, Izrael, Brazília és Ukrajna nem ratifikálták, sőt alá sem írták ezt az egyezményt.
"Ezek az országok mind gyártják és használják is ezeket a lőszereket, bár a Pentagon állítása szerint 2003 óta az amerikaiak már nem használnak ilyen lőszertípusokat" – tette hozzá Kaiser Ferenc.
Az NKE docense szerint a kazettás lőszerek átadása Ukrajnának azért lett most aktuális, mert a nyugati világ lőszergyártása nem tud lépést tartani az ukrán igényekkel. Igaz, az orosz gyártás sem tudja kielégíteni az orosz igényeket:
egyes becslések szerint 2022-ben az oroszok közel tízmillió tüzérségi lőszert és nem irányított rakétát lőttek ki Ukrajnában, és körülbelül egymilliót tudtak gyártani,
azaz ők is zömmel a raktárkészleteiket lőtték el a háború első évében, illetve Moszkva is nagy mennyiségben vesz lőszert például Észak-Koreától és Irántól is.
"Folyamatosak a felajánlások, csak egyre kevesebb mindenből tudnak felajánlani a NATO-tagállamok. Különösen igaz ez a volt keleti blokk országaira, a lengyelekre, a csehekre, a szlovákokra vagy a baltiakra, akik a meglévő szovjet eredetű – a csehek és a lengyelek esetében saját gyártású – eszközöket és a hozzájuk való lőszereket már nagyrészt átadták" – mondta Kaiser Ferenc.
Az Ukrajnának átadott nyugyati fegyverrendszerek szerepéről és típusáról az alábbi beszélgetésből tudhat meg részleteket: