A Politico amerikai hírportál európai kiadásában megjelent elemzés a Wagner-vezér lázadásának értékelését egy évtizedekkel ezelőtti hasonló puccskísérlet felidézésével kezdte. A portál a történtekkel kapcsolatban az akkori szovjet államfő és kommunista párti főtitkár, Mihail Gorbacsov ellen megkísérelt és ugyancsak elbukott puccskísérletre emlékeztetett.
A többi között arra hívta fel a figyelmet, hogy
Prigozsin lázadása hasonlóan "félig kidolgozott és rosszul előkészített" volt, csakúgy, mint a Gorbacsov elleni 1991-es puccskísérlet.
1991. augusztus 19-én saját kormányának tagjai, a hadsereg és a KGB magas rangú tagjai kíséreltek meg puccsot az akkori szovjet vezető ellen. Az államcsínykísérlet néhány nap alatt megbukott ugyan, de felgyorsította a Szovjetunió felbomlását, és fontos szerepet játszott a későbbi orosz elnök, Borisz Jelcin megerősödésében is.
Az akkori puccskísérlet kitervelői ugyanakkor ráéreztek arra, hogy aki Moszkvát ellenőrzi, az egész országot ellenőrzés alatt tartja. Velük szemben ugyanakkor a Prigozsin vezette Wagner csapatok a Moszkvától mintegy 1000 kilométerre fekvő Rosztovból indultak.
Prigozsint gyengítette, hogy több korábbi barátja és szövetségese elpártolt tőle, mindenekelőtt Szergej Szurovkin tábornok.
Szurovkint keményvonalas és unortodox hadviselési módszere miatt kollégái Armageddon tábornokának nevezték. A tábornok korábban a szíriai Aleppóban bestiális harcmodorával tűnt ki. Putyin tavaly az az Ukrajnában harcló orosz szárazföldi erők parancsnokának nevezte ki, néhány hónappal később azonban a vezérkari főnök leváltotta. Szurovkin most teljes mellszélességgel állt ki Putyin mellett és videoüzenetében a Wagner csapatokat visszafordulásra szólította fel.
A Politico által idézett elemzők úgy vélekedtek, hogy a Prigozsin-lázadás a legnagyobb politikai válság Putyin negyedszázada tartó hatalma óta. Az Egyesült Államok korábbi moszkvai nagykövete, Michael McFaul szerint a történtek nyomán
szertefoszlott Putyin legyőzhetetlenségének mítosza.
A korábbi nagykövet szerint noha a lázadást hamar szétzúzták, az a tény, hogy egyáltalán megindulhatott, megkérdőjelezi Putyin hatalmának tartósságét.
Elemzők szerint az olyan autokraták számára, akiknek a legyőzhetetlenség egyfajta életelemet jelent, az elmúlt 24 óra bizonyította, hogy mindez egy csapásra elévülhet.
Az ARD német közszolgálati televízió moszkvai tudósítóját, Ina Ruckot idézte, aki szerint az elmúlt huszonnégy óra eseményei Putyin számára aligha magyarázhatók. A tudósító emlékeztetett arra, hogy az orosz elnök a nap folyamán Prigozsint még árulónak nevezte, este viszont már szabad elvonulást engedélyezett számára Fehéroroszországba.
"Rendkívül nehéz lesz elmagyaráznia ezt a gyökeres fordulatot" – fogalmazott a tudósító, aki szerint a történtek súlyos csapást, illetve bizalomvesztést jelentenek az orosz államfő imázsára.