"Nem támadtunk Putyinra vagy Moszkvára, mi a saját területünkön harcolunk" - hangoztatta az ukrán elnök sajtótájékoztatóján a finn fővárosban. "Nem támadunk Putyinra, ezt meghagyjuk egy törvényszéknek" - tette hozzá.
Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó nem sokkal később közölte, hogy Kijevnek nincs köze a történtekhez és olyan feltételezéssel állt elő, miszerint mindez egy orosz taktika része. Mint mondta, egy ilyen művelet semmit sem használna a harctéren és csak Oroszországot provokálná "radikálisabb intézkedésekre". Hozzátette: az orosz állásfoglalás arra utalhat, hogy Moszkva egy nagyobb "terrortámadást" tervez Ukrajna ellen a közeli napokban.
Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese a Telegram-csatornáján azt írta, hogy a Kreml elleni éjszakai dróntámadása után nem maradt más lehetőség, mint hogy megsemmisítsék Zelenszkijt és kijevi "bandáját".
Szergej Mironov orosz parlamenti képviselő Telegram-oldalán azt írta: már önmagában az a tény, hogy két drón elérhette a Kreml területét kérdéseket vet fel az orosz légvédelemmel kapcsolatban. Egyben "az ukrán terrorista elit" megsemmisítésére szólított fel.
Vjacseszlav Vologyin az orosz parlament alsóháza, az állami duma elnöke kijelentette: "követelni fogják olyan fegyverek bevetését, amelyek megfékezik és megsemmisítik a terrorista rezsimet Kijevben".
Az orosz elnöki hivatal szerdán délután közölte, hogy Ukrajna előző éjjel dróntámadást kísérelt meg a Kreml ellen az orosz elnök meggyilkolása céljából, de a két drónt az orosz védelem semlegesítette. A Kreml kitervelt terrortámadásnak, az elnök elleni merényletkísérletnek minősítette a történteket, és jelezte: fenntartja a jogot a megtorló intézkedésekre, "ott és akkor, ahol és amikor jónak látja".
A közelő ellentámadásról is beszélt Zelenszkij
Ukrajna NATO-csatlakozását sürgette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán, az északi országok Helsinkiben tartott csúcsértekezletén, hozzátéve, hogy az ukrán erők nemsokára ellentámadást indítanak az orosz csapatok ellen.
Finn hivatali partnerével, Sauli Ninistővel közös sajtótájékoztatóján Zelenszkij leszögezte: biztos benne, hogy a nyugati államok az ellentámadást követően ellátják a hadsereget korszerű harci repülőgépekkel.
"Az ukrán erők folyamatosan bizonyítják, hogy méltók a támogatásra" - fogalmazott, rámutatva arra, hogy Ukrajna rendszerint nagyobb harctéri sikerek után jut újabb nyugati fegyverekhez.
"Ezért vagyok biztos benne, hogy nemsokára lesz harci repülőgépünk (...) Jobb lenne előbb, könnyebb lenne, de ez így megy, mindenért hálásak vagyunk".
Sauli Nininstö finn elnök a maga részéről elmondta, Finnország nem tudja ellátni Ukrajnát Helsinki tulajdonában álló Hornet vadászbombázókkal, mert a gépek már öregek és mivel kevés európai ország rendelkezik ilyenekkel, az alkatrészutánpótlás is nehézségekbe ütközne.
Az ukrán elnök Helsinkiben is hazája NATO-tagságát sürgette, hozzátéve: Kijevnek addig is szüksége van biztonsági garanciákra, amíg nem csatlakozik az észak-atlanti szövetséghez. Leszögezte: Helsinki látogatásának fő célja a NATO-tagságról szóló egyeztetés, valamint az ukrán hadsereg megerősítése.
Szerhij Nyikiforov, az ukrán elnök sajtótitkára bejelentette,
helsinki látogatását követően Zelenszkij "nem utazik egyenesen Kijevbe",
ám további részleteket nem árult el.
Az észak-európai országok tartós támogatásukról biztosították szerdán Ukrajnát az Oroszországgal vívott háborújában.
"Az északi államok megingathatatlanul kitartanak Ukrajna függetlensége, szuverenitása és területi egysége mellett nemzetközileg elismert határai között" - hangsúlyozta Finnország, Svédoroszág, Norvégia, Dánia és Izland politikai vezetése szerdán kiadott közös nyilatkozatában. Hozzátették, hogy egyenként, de másokkal együttműködve is addig támogatják a kijevi vezetést politikai, pénzügyi, humanitárius és katonai értelemben, amíg szükséges.
Ukrajna euroatlanti integrációjának útján is segítséget ígértek.
Az "amíg szükséges" szófordulat többször is elhangzott Helsinkiben, a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, valamint a finn, svéd, norvég, dán és izlandi elnökök, illetve kormányfők sajtótájékoztatóján.
Az észak-európai országok nyilatkozatukban felidézték, hogy eddig 4,4 milliárd euró (1600 milliárd forint) értékben nyújtottak katonai támogatást Ukrajnának, amihez további 1,5 milliárd euró (561 milliárd forint) pénzügyi, humanitárius, illetve vészhelyzeti segély társul.