A védelempolitika és általában a német külpolitika területén a háború tavalyi kitörése fordulópont volt; a keleti politika "drámaian véget ért" – fogalmazott az InfoRádióban Csiki Varga Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos munkatársa.
"A szovjet, illetve keleti blokkhoz kapcsolódó, kereskedelemorientált, és ezáltal jobb baráti kapcsolatokat kialakító külpolitikát jelentett ez, ennek nyilvánvalóan vége lett" – magyarázta.
Volt viszont egy fontos német bejelentés már ebben az időszakban, egy 100 milliárd eurós különleges védelmi alap, amivel a Bundeswehr hadrafoghatósági, készenléti és modernizációs hiányosságait igyekeztek orvosolni, de a végrehajtással kapcsolatban "eléggé vegyes a kép".
"Ugyan a német–orosz kapcsolatokban valóban cezúrát jelentett az elmúlt egy év, és az energiapolitikában komoly változások voltak, de
a német védelempolitikai problémákat nem sikerült érdemben megoldani."
A szakértő úgy véli, hogy ehhez nem is állnak rendelkezésre a szükséges források.
"Sokkal nagyobbak a hiányosságok strukturális szinten. Ennek az oka az, hogy a Bundeswehr problémáinak a gyökerei 2008-2009-ig nyúlnak vissza, a pénzügyi válságig" – fejtegette Csiki Varga Tamás; a válaszok egy olyan reformot indítottak be akkor, ami struktúra-, létszám- és eszközcsökkentést jelentett a gyakorlatban, amit nem sikerült visszaépíteni, amikor már javult a gazdasági helyzet, "100 milliárd euró már kevés a pótlásra" – fogalmazott.
A legutóbbi német parlamenti jelentés szerint 300 milliárd euró lehetne elegendő, de belátható időn belül ilyen mennyiségű forrás nem áll majd rendelkezésre.
És vannak hiányosságok a NATO-kötelezettségvállalások terén is.
"A jelenlegi alapköltségvetés 50,1 milliárd euró környékén van, ez a német GDP másfél százaléka. Ha ehhez hozzávesszük a különleges védelmi alap pótlólagos összegeit, akkor sem éri el a 2 százalékot. Az eredeti feltételezés közben az volt, hogy a 2 százalék lesz az alap, és ezen felül lesznek még plusz források" – idézte fel Csiki Varga Tamás.
Szerinte a probléma gyökere az lehet, hogy "a német stratégiai világkép, a kultúra még nem teljesen illeszkedik a 2020-as évekhez".
"Várjuk, hogy készüljön egy új nemzeti védelmi stratégia, amit a németeknél fehér könyvnek szoktak nevezni. A Scholz-kormányzás első évében el kellett volna fogadni ezt, de a határidő lejárt tavaly novemberben. Most az a szakpolitikai vélemény, hogy legkorábban áprilisban kerülhet nyilvánosságra" – folytatta.
De nagyon komoly viták vannak, és a keretek hiányoznak, problémák vannak a honvédelmi tárca irányítása részéről – foglalta össze.
"Boris Pistorius, aki januárban vette át a honvédelmi tárcát, egyelőre még csak próbálja működésbe hozni a folyamatokat, amelyeknek eredményt kéne produkálniuk, például a beszerzéseknél" – tette hozzá.
Az eszközök bevethetőségével kapcsolatban még azt is elmondta, 2018–2019-ben már olyan botrányos számok láttak napvilágot (30-40 százalék), hogy statisztikai módszertant váltottak, és már azt szokták megadni, hogy egyes műveleti feladatokra képes-e a Bundeswehr, így tehát a jelentések általánosabbá váltak, elkerülve a mennyiségi pellengérre állítást.