A közös amerikai–dél-koreai–japán hadgyakorlat a tengeralattjárók elleni hadviselésre irányul. Ennek legnagyobb nehézségét az információ gyors, valós idejű megosztása jelenti a haditengerészeti hadműveleti térben – magyarázta Bartók András –, vagyis az összeghangolás begyakorlása lehet a cél. Mint ismertette, az Egyesült Államok egy repülőgéphordozóval és annak harccsoportjával, Dél-Korea egy nagyobb felszíni hajóegységgel, Japán pedig egy kifejezetten tengeralattjáró-vadászatra kialakított rombolóval vesz részt.
Ahogy arról az Infostart is beszámolt, Észak-Korea márciusban több rakétatesztet is végrehajtott a térségben. Azzal kapcsolatban, hogy ezek összefüggésben lehetnek-e a hadgyakorlattal, illetve hogy érdekében állhat-e Phenjannak a feszültségkeltés, az NKE tanársegédje megjegyezte: szokás mondani, hogy Észak-Koreának alapvetően az az érdeke, hogy figyeljenek ré, magyarán, hogy jelen legyen a közbeszédben. Bár nem teljesen egyértelmű, Bartók András szerint elképzelhető, hogy van némi félelempercepció, hogy Észak-Korea tesztjelleggel tengeralattjáróról indított rakétát, ezért az észak-koreai tengeralattjáró-állománnyal szembeni fellépést is gyakorolhatják.
Ugyanakkor nem kizárólag Phenjan az egyetlen aktor, akinek jelentős tengeralattjáró-flottillája van a térségben, például ott van Kína is – hívta fel a figyelmet a szakértő. Ráadásul az előbbi eszközparkja jóval elavultabb, korszerűtlenebb – hangkibocsátása miatt inkább csak a partvonal védelmére vagy a megbúvásra alkalmas, szemben a kínai flottillával, ami nagyobb távolságokra is bevethető és nehezebben is „megfogható”. Vagyis
az amerikai–dél-koreai–japán együttműködés a kínai tengeralattjárókkal szembeni felderítését is szolgálhatja.
Ami az oroszokat illeti, Bartók András szerint vitathatatlan, hogy nekik is van egy kisebb kontingensnyi tengeralattjáró flottillájuk a térségben, de ez általában nem meghatározó a Kelet-Kínai-, Japán- vagy Koreai-tengeren, vagyis valószínűtlen, hogy emiatt kerülne sor a mostani hadgyakorlatra.
Arra a kérdésre, hogy mennyire lehet célja Kínának, akár Észak-Koreának, hogy a bő egy éve zajló orosz–ukrán háborút kihasználva – ami igencsak lekötheti az amerikai hadvezetés figyelmét –, megpróbálja a status quót megváltoztatni a csendes-óceáni térségben, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok és Diplomáciai Tanszék tanársegédje azt válaszolta, hogy nem teljesen egyértelmű, hogy anyagi képességek szempontjából van-e zéró összegű döntés Ukrajna és Kelet-Ázsia között.
Azok az eszközök, amelyek Kína elrettentésére szolgálnak, alapvetően haditengerészeti eszközök, ezért nem gondolná, hogy a műveleti valóság – mert az Egyesült Államok bizonyos dolgokkal támogatja Ukrajnát is – jelentősen megváltozna, hiszen Kelet-Ázsiában más eszközrendszerével van jelen Amerika. Azt viszont el tudja képzelni, hogy a közvélemény belefárad az egyik oldali konfliktusba, ezért a politika nem vállal egy másik oldali konfliktust, bár jelenleg ennek sem látni jeleit. „Nem hiszem, hogy van egy olyan ok-okozati modell, ahol azt tudnánk mondani, hogy Ukrajna miatt az Egyesült Államoknak csökkent az elköteleződése Kelet-Ázsiában” – zárta gondolatait a szakértő.