A genfi székhelyű szervezet legfrissebb jelentése 47 olyan ország adatain alapul, ahol tavaly választásokat tartottak. A törvényhozók sokszínűsége, az általuk képviselt közösségek reprezentációja szintén nagyot lépett előre sok helyen – írja a Euronews.
Az Egyesült Államokban 263 színesbőrű nő indult a félidős választásokon – ez ismételt előrelépés a 2018-ban elért rekordszámhoz képest, bár a kongresszusba jelölt nők száma csökkent a 2020-as csúcshoz képest. Eközben Franciaországban az új nemzetgyűlésbe jelöltek 5,8 százaléka kisebbségi származású volt – ez rekord az európai országban.
Összességében a 47 országban, ahol tavaly választásokat tartottak, a nők a rendelkezésre álló helyek átlagosan 25,8 százalékát foglalták el, ami 2,3 százalékkal több, mint a legutóbbi választások alkalmával.
Az IPU szerint az elért eredmény részben a női kvótának köszönhető, mely bizonyos számú női jelölt indítását követelte meg a pártoktól. A törvényhozási és önkéntes kvótákat alkalmazó országokban a nők 30,9 százalékát választották be a parlamentbe, míg
a kvótákat egyáltalán nem alkalmazó országokban 21,2 százalékát.
De más tényezők is szerepet játszottak: a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos kérdések befolyásának növekedése, a megkülönböztetéssel és a nemi alapú erőszakkal kapcsolatos tudatosság növekedése, valamint a Covidnak köszönhetően a nemek közötti egyenlőségre érzékeny és családbarát politikákra fordított nagyobb figyelem.
Bár sok ország tett nagy előrelépést a nők parlamenti reprezentációja terén, Európában a helyzet nem javul. Abban a tizenöt európai országban, ahol tavaly parlamenti választásokat tartottak, nem történt nagy változás a nők képviseletében, amely így 31 százalék maradt.
A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének adatai azt mutatják, hogy a nők parlamenti képviselete 2017 közepe óta stagnál 30 és 33 százalék között. Az ügynökség szerint, amelyet azért hoztak létre, hogy segítse az uniós tagállamokat a nemek közötti egyenlőség előmozdításában, a blokk 27 tagállamában a nők parlamenti képviselete 2022 végén átlagosan 32,6 százalék volt, ami kevesebb, mint az év elején jelentett 33 százalék. Hazánk ennek jóval alatta marad, ezzel sereghajtó az Európai Unióban:
a parlament férfi tagjainak aránya 86,9 százalék,
13,1 százalék nő mellett.
Bár a nők parlamenti képviseletének növekedése az egész világon jellemző trend, csak néhány ország van igazán közel a nemek közötti teljes egyenlőséghez.
A világon jelenleg mindössze hat országban van annyi nő a parlamentben – akár az alsó-, akár az egyes kamarában –, mint ahány férfi, mégpedig a következők:
- Új-Zéland: 120 képviselőből 60 nő
- Kuba: 586 képviselőből 313 nő
- Mexikó: 500 képviselőből 250 mő
- Nicaragua: 91 képviselőből 47 nő
- Ruanda: 80 képviselőből 49 nő
- Egyesült Arab Emírségek: 40 képviselőből 20 nő.
Az abszolút első Ruandában a nők a parlamenti helyek több mint 60 százalékát foglalják el az alsóházban, de csak 34,6 százalékát a felsőházban. Az ország útja az egyenlőséghez ugyanakkor szokatlan: a tuszikkal szemben elkövetett 1994-es népirtás volt az, amely drámai módon kikövezte az utat a nemek közötti egyenlőség felé az országban. A népirtás után nagyon sok férfit megöltek vagy elmenekült az országból, a nők pedig átvették a vezetést és az újjáépítést.
Martin Chungong, az IPU főtitkára szerint a jelenlegi ütemben 80 évbe telhet, mire a világ többi része felzárkózik.
"Jelenleg az egyik legfőbb akadály a szexizmus, a zaklatás és a nők elleni erőszak légköre, amelynek világszerte tanúi vagyunk. Ez olyan jelenség, amely az egész világon elterjedt, és nem egy adott régióra jellemző, és kihat a nők politikai életben való részvételére" – idézte az ENSZ.