Prőhle Gergely: Németországnak érdeke, hogy Magyarország hozzájusson az uniós forrásokhoz

A kétoldalú kapcsolatok minőségén múlik az, hogy ki miként szavaz az Európai Unió Tanácsában – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Prőhle Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Tanulmányok Intézetének igazgatója. Példaként említette, hogy az atomenergia zölddé nyilvánítása ügyében Emmanuel Macron francia elnök megtalálta a V4-eket, de az orosz energiakitettség most Németországot sodorta sajátos módon hasonló helyzetbe, mint amiben Magyarország van.

Ugyanakkor a francia–német kapcsolat éppen mélyponton van, de a szakértő szerint ez a vita valahol mindig arról szól, hogy ki mondja meg, hogy Európában mi történjék. Arra emlékeztetett, hogy tavaly egy prágai beszédében Olaf Scholz kimondta, hogy Európa súlypontja keletre tolódott, és innentől kezdve ez a viszony meglehetősen ellentmondásossá kezdett válni.

"Németországnak a közép-európai államok természetes szövetségesei a befektetési és kereskedelempolitikai számok alapján is, és az ukrajnai háború tovább élezte ezt a helyzetet" – mondta Prőhle Gergely. Úgy véli, Németország kénytelen volt kilépni a pacifista szerepéből, százmilliárd eurós hadseregfejlesztésről döntöttek, ez önmagában egy olyan lépés, ami a II. világháborút követően egyedülálló. De egyedülálló szerinte az is, hogy bizonyos hadászati beszerzéseket nem európai forrásból akarnak megtenni, amit viszont a franciák nem néznek jó szemmel.

Érdekes üzenetnek tartja, hogy Olaf Scholz – noha volt egy olyan ötlet, hogy Emmanuel Macronnal utazzon közösen Kínába –, mégis egyedül, egy nagy német delegációval repült oda közvetlenül Hszi Csin-ping harmadszori megválasztása után. "Ezek a problémák felhalmozódtak az elmúlt hónapokban, és ennek az az eredménye, hogy

a francia–német együttműködés jelen pillanatban recseg-ropog"

– jelentette ki Prőhle Gergely.

Ez szerinte meglátszik az uniós döntéshozatalban, és egy ügyes magyar diplomácia és uniós tárgyalási taktika ezeket a repedéseket nagyon jól ki tudja használni, hiszen különböző érdekek mentén Magyarországot ezekben a vitákban pozicionálni lehet. Példaként hozta fel, hogy a magyar hadiipari fejlesztés jelentős mértékben német eszközökkel történik, vagy nemrég jelentették be a BMW újabb debreceni fejlesztését.

"Ez abba az irányba mutat, hogy Németországnak érdeke az, hogy Magyarország az európai uniós forrásokhoz is hozzájusson"

– tette hozzá.

Az együttműködés másik területeként a paksi bővítést említette a szakértő. A beruházásról most született egy fontos európai bírósági döntés, amely jóváhagyta a paksi bővítés állami támogatásáról szóló uniós döntést, noha ezt Ausztria támadta. "Ez jelentős német segítséggel és lobbimunkával történt, úgyhogy itt Németország és Magyarország gazdasági érdekei olyannyira egy irányba mutatnak, hogy ez bizonyos politikai kritikus hangokat is kicsit zárójelbe tesz" – mondta Prőhle Gergely.