Hidasi Judit szerint jelzésértékű, hogy kik azok, akik elfogadták a meghívást Abe Sindzó állami temetésére. Justin Trudeau távolmaradását illetően megjegyezte: a kanadai miniszterelnök lett volna az egyetlen G7-es vezető az eseményen, hiszen az Egyesült Államok elnöke is csak a helyettesét küldte.
A japanológus arra is felhívta a figyelmet, hogy Narendra Modi indiai miniszterelnök viszont ott volt a ceremónián, miközben II. Erzsébet temetését kihagyta, holott a múlt miatt azt gondolhatta volna az ember, hogy erősebbek a szálak az egykori anyaország irányába. Szerinte Modi döntésében az úgynevezett Quad-csoport (csendes-óceáni szövetség) is szerepet játszott, amit az Egyesült Államok és Ausztrália mellett India és Japán alkot.
A Budapesti Gazdasági Egyetem professzora üzenetértékűnek tartja azt is, hogy Kisida Fumio japán miniszterelnök, amikor kritikák hangoztak el a parlamentben, hogy miért van szükség az állami temetésre, amikor semmilyen jogalapja nincs, négy érvet hozott fel:
- Abe Sindzó volt a leghosszabb ideig szolgáló miniszterelnök a II. világháború óta, akinek óriási érdemei voltak a nemzetközi diplomáciai színtéren;
- rengeteg tett a 2011-es fukusimai földrengés utáni helyreállításért;
- meg kell tisztelni a nemzetközi közösséget, amely a világ minden részéről érkezik leróni a kegyeletét;
- a miniszterelnököt egy kampányrendezvényen ölték meg, amivel a demokrácia alapjait is célba vették, ami ellen tenni kell.
Digitalizáció
Bár néhány évtizede világelső volt Japán a technológiában, mára a digitalizáció terén az utolsók között van a Távol-Keleten. Egész egyszerűen azért, mert hagyományőrző a japán társadalom, a vállalatok és egyéb szervezetek pedig – a munkamenetükben, adminisztrációjukban – ragaszkodnak a régi, megszokott „utakhoz” – magyarázta Hidasi Judit.
Példaként említette, hogy pár éve hatalmas parlamenti vitát okozott, hogy az egyik képviselő szót emelt amellett, hogy ideje lenne megszüntetni a japán vállalatoknál a telefaxokat, és jobb lenne áttérni digitális megoldásokra. „Iszonyatos botrány volt belőle, sokan tiltakoztak” – fogalmazott a Budapesti Gazdasági Egyetem professzora.
Ezért a digitalizációban rendkívül le vannak maradva, amit senki sem hisz el. Olyannyira, hogy amikor Szuga Josihide 2020 augusztusának végén átvette Abe Sindzótól a kormánypálcát, szeptemberben azonnal létrehozott egy digitalizációs minisztériumot annak érdekében, hogy Japán felzárkózzon ezen a téren a világhoz.
A hagyományos iparhoz szükséges digitalizáció nyilván megvan, hiszen az autógyártás területén még mindig elsők, de a munkamenetben, adminisztrációban, ügyintézésében nagyon erős a lemaradásuk – hangsúlyozta Hidasi Judit, hozzátéve: akcióterv van arra Japánban, hogy utolérjék a környező országokat.