A hasonlóan gondolkodó közel-keleti államokat tömöríthetné ez a katonai szövetség, II. Abdullah pedig a közel-keleti NATO megalakulásának első támogatói közt lenne elmondása szerint.
Ehhez azonban arra lenne szükség, hogy az elképzelt katonai szövetség céljait és vízióját nagyon pontosan határozzák meg, különben félreértésekre adhatna okot megalakulása, tudósít a CNBC cikke.
A biztonsági és katonai együttműködéseken túl a Közel-Kelet országai elkezdtek együtt dolgozni azoknak a problémáknak a megoldásán is, amelyekkel az ukrán háború szembesítette őket.
"Összegyűltünk, és azt kérdeztük egymástól, hogy miben tudunk segíteni a másiknak. Segítséget ajánlottunk - ez meglehetősen szokatlan ebben a régióban"
- húzta alá. Az energia- és élelmiszerárak emelkedése érinti Jordániát is: bár olajexportőr, búzára nagy szüksége van.
II. Abdullah arról is beszélt, hogy a közel-keleti országok megértették: csak a mindenki számára nyertes helyzetek elfogadhatók - ha valaki bajban van, annak a szomszédok is megfizetik az árát.
"Remélem, hogy ez az új irány, amelyet 2022-ben találtunk, megmarad, és a továbbiakban is azon leszünk, hogy kapcsolódjunk egymáshoz és segítsünk a másikon" - mondta a király.
Véleménye szerint az izraeli-palesztin konfliktusban megvan a potenciál arra, hogy
meghiúsítsa ezeket az együttműködéseket.
"Ha nem állunk szóba egymással, az instabilitáshoz vezet a régióban, ez pedig a régiós projekteket is bizonytalanabbá teszi" - mondta, hozzátéve, Irán régiós szerepe is nagy kérdés.
"Senki sem akar háborút és konfliktusokat, de kérdéses, hogy tudunk-e együtt haladni a jólét felé" - fogalmazott.
Jordániát az energiaárak emelkedése mellett a vízhiány és a menekültek érkezése is kihívások elé állítja. A közelmúltban hozták nyilvánosságra tízéves tervüket a gazdaság felpörgetésére és a munkanélküliség magas szintjének visszaszorítására.