Magyarország szempontjából a bővítéspolitika nagyon fontos dimenziója az Európai Uniónak, hiszen hazánk külső határain lehetséges az instabilitás, olyan régiókban, ahol továbbra is kihívást jelent a béke, biztonság és a jólét - jelentette ki szerdán Brüsszelben Várhelyi Olivér szomszédságpolitikáért és a bővítésért felelős uniós biztos.
Várhelyi Olivér a Brüsszeli Magyar Gazdasági Klub által szervezett, az EU-bővítésről és annak gazdasági vonatkozásairól szóló konferenciát megnyitó beszédében elmondta: az Ukrajna elleni orosz invázióra, három ország, Ukrajna, Georgia és Moldávia úgy reagált többek között, hogy beadta uniós csatlakozási kérelmét. "Ezek az országok az EU-ban látják megvalósulni maguk számára a békét, jólétet és biztonságot. Európának meg kell mutatnia, hogy ez így van" - tette hozzá.
Hangsúlyozta: ebben a kérdésben az uniós tagállamok illetékesek dönteni, az Európai Bizottság támogathatja a csatlakozási kérelmeket, de minden a tagországok politikai akaratán múlik. Úgy vélte, a kérdés továbbra is az, mi hívja elő az akaratot, ami végül a bővítéshez vezet majd.
Várhelyi Olivér a konferencia után, az MTI-nek adott nyilatkozatában elmondta, hogy az Európai Bizottság pénteken fog véleményt adni Ukrajna, Georgia és Moldávia csatlakozási kérelmére, amelyben javaslatokat fogalmaz meg a három ország számára. Kérdésre válaszolva leszögezte: a tagjelöltséghez és a csatlakozási tárgyalások elkezdéséhez, a csatlakozni kívánó országoknak maradéktalanul teljesíteniük kell a koppenhágai kritériumokat.
Az uniós biztos szerint a három ország csatlakozási kérelme akár pozitív lökést is adhat a nyugat-balkáni bővítési folyamatnak. Mint mondta, a régió már régóta vár az előrelépésre, Észak-Macedónia ügye például egy Bulgáriával való belpolitikai vita miatt egy helyben áll, ami leértékeli az EU szerepét is a folyamatban. Hozzátette azt is, hogy az ukrajnai háború átalakította a politikai gondolkodást, és remélhetőleg a csatlakozási folyamat néhány másodlagos szempontja háttérbe kerül.