Varga Judit Facebook-posztja az embargóvitáról
Magyarország felszabadítja stratégiai üzemanyag-tartalékait az OMV miatt
Magyarország felszabadítja stratégiai üzemanyagkészleteinek egy részét, hogy azzal kisegítse az OMV kúthálózatot.
"Európa-történeti pillanat lenne az ukrán tagjelölti státusz"
Volodimir Zelenszkij elnök szerint Ukrajna "már nagyon sokat tett a közös szabadság védelmében".
Meredek találgatás
Az orosz állami médiában arról találgatnak, hogy Magyarország képes lenne-e egy katonai hadművelet keretein belül visszafoglalni Ukrajna magyarok által lakott területét. A téma olyannyira foglalkoztatta őket, hogy a Független Államok Közösségének helyettes vezetőjét is megkérdezték az üggyel kapcsolatban. (Index)
Foci szívvel, idegenben otthon
Az ukrán labdarúgó-válogatott jó második félidei teljesítményével 3-0-ra legyőzte a vendég örmény csapatot Lódzban, a Nemzetek Ligája B divíziójának harmadik fordulójában, és így változatlanul százszázalékos. Az ukránok az oroszok elleni háború miatt nem játszhatnak saját hazájukban, míg múlt vasárnap pótselejtezőn kikaptak Walestől, így lemaradtak a katari világbajnokságról. A Nemzetek Ligája első négy fordulóját júniusban, az utolsó kettőt pedig majd szeptemberben rendezik. A sorozat alapvető szisztémája nem változott: a B, C és D divízió csoportgyőztesei feljutnak az eggyel magasabb osztályba, míg az A, B és C divízió csoportutolsói kiesnek, így a következő kiírásban eggyel lejjebb szerepelnek majd. Az NL-sorozatban kvalifikációt lehet szerezni a 2024-es, németországi Európa-bajnokság pótselejtezőjére. (MTI)
Nyit a "ruszki meki"
Az Origo videós cikket közölt a vasárnap az orosz McDonald'sek helyén nyíló orosz étteremláncról. Az új lánc neve még mindig titkos. Az étterem kialakítása nem sokat változott, de a régi logókat eltávolították. Az új embléma két szál sültkrumpli lehet és egy zsömle. Az étterem beszállítói sem változnak, tehát azért az ízekből sok megmarad majd.
Visszaáll a határellenőrzés Németországban
Már hétfőtől, egy hónapon át.
A magyarok 83 százaléka...
A magyarok 83 százaléka a béke érdekében mielőbbi tárgyalást és kompromisszum elérését sürgeti az orosz-ukrán háborúban, ugyanakkor a döntő többség úgy látja, hogy az érintett felek nem a békekötésben érdekeltek - közölte a Századvég legfrissebb közvélemény-kutatása alapján szombaton az MTI-vel. A felmérésben, amelyet júniusban ezer felnőtt megkérdezésével készítettek, az áll, hogy a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökről kedvezőtlenül vélekedők aránya májusról júniusra 65-ről 68 százalékra nőtt, míg Joe Biden amerikai elnök esetében 62-ről 64 százalékra emelkedett. Ugyanakkor a Vlagyimir Putyin orosz elnökről negatív véleményt megfogalmazók tábora nem változott, májusban és júniusban egyaránt 72-72 százalék volt. Az elemzésben kiemelték: Zelenszkij és stábja a közelmúltban több alkalommal is bírálta Magyarországot, ami szerepet játszhatott az ukrán elnök népszerűségvesztésében Magyarországon. A Századvég többek között felemlíti: Olekszij Danilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára azzal vádolta Magyarországot, hogy területi igényei vannak Ukrajnával szemben, Zelenszkij pedig kifogásolta, hogy a magyar kormány mentességért küzdött Brüsszel olajembargós javaslata kapcsán. A Századvég - júniusban először - az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen megítélését is megvizsgálta. Megállapításuk szerint a magyarok majdnem fele (49 százaléka) kedvezőtlenül viszonyul von der Leyen személyéhez, míg a politikusról pozitívan vélekedők aránya 33 százalékra tehető. A Századvég szerint a bizottság elnökének kedvezőtlen hazai megítélése egyebek mellett arra vezethető vissza, hogy az orosz-ukrán háború okozta szorongatott helyzet ellenére is bejelentette, hogy Brüsszel megindítja az egyes uniós források befagyasztását lehetővé tévő jogállamisági eljárást Magyarországgal szemben. Az elemzés szerint a magyar lakosság erős békepártiságát mutatja, hogy a megkérdezettek több mint négyötöde (83 százaléka) úgy gondolja, a háborúban érintett országoknak azonnal tárgyalóasztalhoz kellene ülniük és kompromisszumot kellene kötniük, ezzel szemben mindössze 15 százalékuk látja úgy, hogy nincs helye kompromisszumos megoldásnak, illetve csak akkor lehet béke, ha Oroszország veszít és minden ukrán területről kivonul. A felmérés alapján a válaszadók majdnem háromnegyede (74 százaléka) az orosz-ukrán háború elhúzódására számít, és 22 százalékuk tartja valószínűnek a konfliktus közeljövőben történő lezárását. Érdekességnek nevezték, hogy májusban még 8 százalékponttal alacsonyabb (66 százalék) volt a háború hosszabb időre történő elhúzódására számítók aránya. "Ezzel összefüggésben megállapítható, hogy a magyarok szerint az orosz-ukrán konfliktusban érintett politikusok elsősorban nem a béke előmozdítására törekednek" - írták. Ennek megfelelően Vlagyimir Putyin esetében a megkérdezettek 72 százaléka, Volodimir Zelenszkij tekintetében 57 százalékuk gondolja úgy, hogy ezek a politikai vezetők összességében inkább a háború oldalán állnak a béke megteremtése helyett - fűzték hozzá, megjegyezve: Joe Bidenről a válaszadók 61 százaléka véli úgy, hogy összességében az orosz-ukrán háború folytatásában érdekelt. Kiemelték, hogy a magyarok 83 százaléka szerint Orbán Viktor miniszterelnök inkább a béke megteremtésének oldalán áll. (MTI)
Ursula von der Leyen Kijevben
A téma most az uniós integráció lehetséges ütemezése Volodimir Zelenszkij elnökkel.
Szakértő: az etnikai és nyelvi viszonyoknak semmi közük a háborúhoz
Az ukrajnai háború nem az etnikai viszonyokról szól, már csak azért sem, mert nagyon sok ukrán oroszul beszél, tehát a nyelvhasználat és az etnikum nem fedi egymást – derült ki egy, a témában rendezett konferencián.
Újabb engedélyt kapott meg a Paks II. beruházás
Mostantól szabad a talajszilárdítás. Már csak a létesítési engedély hiányzik, és lehet építkezni.
Németországban már kezdődik a "radiátorok lecsavarása"
Országos kampánnnyal igyekszik nagyobb energiatakarékosságra sarkallni a németeket a kormány. A kampány bírálói szerint mindez nem elég, és törvényi szabályozásra lenne szükség.
Az ukrán menekültek gyermekeinek táboroztatásában is segít a Katolikus Karitász integrációs központja
A lakhatásban, a munkahelykeresésben, az ügyintézésben és a gyerekek oktatásában, illetve nyári táboroztatásában segít a hazánkban letelepedő ukrán menekülteknek a Katolikus Karitász budapesti integrációs központja.
A britek kirakatpernek tartják két állampolgáruk ukrajnai halálra ítélését
Aiden Aslint és Shaun Pinnert egy Mariupolban fegyvert fogott marokkói diákkal együtt ítélte el a szakadár „Donyecki Népköztársaság” egyik bírósága.
Csatornabojkottra per a válasz
z EU bíróságához fordult pénteken az RT France francia nyelvű, orosz állami finanszírozású hírcsatorna, miután adásait felfüggesztették a Moszkva elleni uniós szankciók értelmében - írta az AFP francia hírügynökség. Az uniós tagállamok kormányait tömörítő Tanács március elején, az Ukrajna elleni orosz katonai agresszióra válaszul ideiglenesen felfüggesztette a Szputnyik és a RT orosz állami tulajdonú médiavállalatok műsorszórási tevékenységét az Európai Unióban. A testület szerint e hírcsatornák az orosz hatóságok állandó ellenőrzése alatt állnak, és fontos szerepet játszanak az Ukrajna elleni katonai agresszió előmozdításában, valamint a szomszédos országok destabilizálásában. Az RT France csatorna, amelynek tulajdonosa egy Moszkva által finanszírozott médiatársaság, az ANO-TV Novosti, az uniós bírósághoz intézett keresetében arra hivatkozott, hogy a műsorszórás felfüggesztése sérti a véleménynyilvánítás szabadságát és ellentétes az uniós joggal. A kereset bemutatásakor az RT France jogi képviselője, Emmanuel Piwnica azt hangsúlyozta, hogy a Tanács "nincs arra felhatalmazva, hogy elhallgattasson egy európai médiumot". Szerinte a 116 újságírót foglalkoztató RT France "nem Moszkva propagandaeszköze" és "szabadon határozza meg hírszerkesztési irányvonalát". A Tanács jogi képviselője azonban azon a véleményen van, hogy az RT France "az orosz offenzívát az ukrán provokációkra adott önvédelmi akciónak" állította be. Azzal érvelt továbbá, hogy a műsorszórás ideiglenes felfüggesztése "a közrend védelmét" szolgálja. A franciaországi újságírók országos szövetsége cenzúrának minősítette a Szputnyik és az RT elleni uniós szankciókat. Május végén a holland újságírók szövetsége is - több jogvédő szervezettel és internetszolgáltatóval együtt - pert indított az Európai Unió Bíróságán a RT és a Szputnyik orosz tévécsatorna uniós betiltása ellen, mivel véleményük szerint a döntés sérti az európai polgárok információszabadsághoz való jogát. (MTI)
24 gyermek halála
Az ukrán főügyészség szombaton közölte, hogy további 24 gyermek haláláról szerzett tudomást Mariupolban, amelyet hetekig ostromoltak az orosz csapatok, mielőtt május közepén elfoglalták volna. Az ügyészség szerint legalább 287 gyermek vesztette életét az ukrajnai háború február 24-i kezdete óta, és több mint 492-en megsebesültek. A hivatal hozzátette: a számok nem véglegesek, továbbra is vizsgálódnak az aktív ellenségeskedések helyszínein. A földdel egyenlővé tett Mariupol polgármestere elmondta, hogy kolerajárvány pusztít a városban, ahol holttestek oszlanak az utcákon, és a higiéniai körülmények középkoriak. Volodimir Zelenszkij elnök tanácsadója, Olekszij Aresztovics tájékoztatott, hogy hozzávetőlegesen tízezer ukrán katonai halt meg az ukrajnai háború kezdete óta. Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter a közelmúltban száz körülire tette a naponta harcban elesett ukrán katonák számát. Az ukrán kormány közölte: folytatódnak a heves tüzérségi támadások a Donyec-medencében. Szeverodonyeckben utcai harcok zajlanak az orosz és az ukrán csapatok között a brit védelmi minisztérium szombati közleménye szerint. Az áldozatok száma valószínűleg mindkét oldalon nagy lesz - tette hozzá a tárca hírszerzési értesülésekre hivatkozva. A stratégiai fontosságú iparváros az utolsó nagyváros Luhanszkban, amely még nem áll teljesen az oroszok vagy az oroszbarát szakadárok ellenőrzése alatt. Szeverodonyeckért hetek óta folyik a küzdelem. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök péntek esti videóüzenetében azzal vádolta Oroszországot, hogy minden várost porig akar rombolni a Donyec-medencében. A brit hírszerzés úgy tudja, hogy az orosz légierő modern fegyverek híján több tucat régi típusú, pontatlan hajóelhárító rakétát vetett be szárazföldi célpontok ellen. A Kh-22 típusú rakéták az 1960-as évekből származnak, és arra tervezték őket, hogy nukleáris robbanófejjel felszerelve repülőgép-hordozókat pusztítsanak el. Szárazföldi célpontok esetén ezek a fegyverek nagyon pontatlanok, és jelentős járulékos veszteséget okoznak - jegyezte meg a tárca. A brit hírszerzés szerint Oroszország azért fordulhatott az alacsony hatékonyságú fegyverrendszerekhez, mert hiány van modernebb és pontosabb fegyverekből. A TASZSZ orosz hírügynökség szerint az elmúlt három évben több mint 800 ezren igényeltek egyszerűsített úton orosz állampolgárságot a kelet-ukrajnai szakadár területeken. A folyamodványok mindössze szűk egy százalékát utasították el - írta a hírügynökség a moszkvai belügyminisztériumra hivatkozva. Szombaton Zaporizzsjában is elkezdtek orosz útleveleket osztogatni. Az okmányok birtokosai teljes jogú orosz állampolgárok lesznek - mondta el Vlagyimir Rogov, a megszálló hatóságok egyik tagja. Hozzáfűzte: több mint hetvenezren igényelték az útlevelet a térségben. Az ukrán hatóságok szerint a megszállók arra kényszerítik az embereket, hogy vegyék fel az orosz állampolgárságot. A kijevi kormány attól tart, hogy a következő lépés az elfoglalt területek bekebelezése lesz. (MTI)
11 ezernél is többen jötten
Az ukrán-magyar határszakaszon 6055 ember lépett be pénteken Magyarország területére, a román-magyar határszakaszon belépők közül 5491-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek - közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szombaton az MTI-vel. A beléptetettek közül a rendőrség 1419 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért - írta a rendőrség. Vonattal 77 ember, köztük 31 gyermek érkezett az ukrajnai háború elől menekülve Budapestre pénteken. A Budapesti Rendőr-főkapitányság azt közölte szombaton a police.hu oldalon, hogy a Készenléti Rendőrséggel és rendőrjárőrképzésben részt vevőkkel segítik az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is. A rendőrök folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival - áll a közleményben. (MTI)
Zelenszkij: Európa ne kételkedjen!
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken felszólította az európai politikusokat, ne kételkedjenek abban, hogy jó döntést hoznak, ha Ukrajnának megadják az EU-tagjelölti státust, mert a közvélemény Ukrajna oldalán áll. Erről az Ukrajinszka Pravda hírportál beszámolója szerint az ukrán államfő Koppenhágában beszélt a Demokrácia-csúcsnak nevezett konferencia résztvevői előtt, videokapcsolaton keresztül. "Ha a közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy az európaiak 71 százaléka Ukrajnát az európai család részének tekinti, miért vannak még mindig politikai szkeptikusok, akik haboznak megengedni, hogy belépjünk az Európai Unióba?" - tette fel a kérdést Zelenszkij. Kifogásolta még, hogy ha az európai alapértékek szerint minden nemzet egyformán fontos és tisztelet érdemel, "miért mondják mégis az ukrán népnek olyan régóta, hogy maradjon az Oroszország és az Európai Unió közötti "szürke" zónában. Értetlenségének adott hangot amiatt, hogy "ha Oroszország cinikusan megsérti a nemzetközi jog minden létfontosságú dokumentumát, miért haboznak még mindig blokkolni egy ilyen állammal a kapcsolatokat". Zelenszkij szavai szerint 2014 óta mostanáig Oroszország körülbelül négyszáz nemzetközi megállapodást sértett meg. Ezek közül kiemelte az 1994-es budapesti memorandumot, amelynek Oroszország egyik aláírója volt. A megállapodás értelmében az aláíró országok szavatolják Ukrajna területi épségét, utóbbi pedig cserébe lemondott összes nukleáris fegyveréről. "Mindannyiunknak emlékeznünk kell a budapesti memorandumra, amelynek Oroszország általi megsértése maximális cinizmust ad ehhez a képhez. Ezzel a jogsértéssel Oroszország megnyirbálta a világ nukleáris leszereléséért folytatott küzdelmét. Mit érnek most a nukleáris leszerelésről szóló szavak, ha Ukrajnát, ahonnan a harmadik legnagyobb atomarzenált elvették, egy olyan állam támadja meg, amely az agressziótól való tartózkodás kötelezettségét aláíró államok között volt, és amely továbbra is atomhatalom marad?" - kérdezte Zelenszkij. Az ukrán elnök szerint Európa jövője most azon múlik, hogy a demokratikus világ hajlandó-e az emberi jogokról, a demokráciáról, a szabadságról és a nemzetek önrendelkezési jogáról szóló szavakról a közvetlen és egyértelmű cselekvésekre térni. Azt javasolta, hogy Ukrajna tagjelölt státusa mellett változtassák meg az európai kontinens biztonsági berendezkedését, és dolgozzanak ki mechanizmusokat megelőző büntetésre, ha egy "agresszor a fegyvertelen lakosság megtámadásával és megölésével fenyegetőzik". Ezenkívül fontosnak nevezte, hogy a nemzetközi intézményeken keresztül minden orosz háborús bűnöst vonjanak felelősségre. Közben az ukrán vezérkar délutáni helyzetjelentéséből az Ukrajinszka Pravda azt emelte ki, hogy a Donyec-medencében azorosz erők a Szlovjanszk elleni offenzíva folytatására készülnek, a harcok tovább folynak Szeverodoneckért, amely felett az oroszok igyekeznek teljes ellenőrzést kialakítani. Vadim Bojcsenko, a Donyeck megyei Mariupol polgármestere egy tévéműsorban azt mondta, hogy a várost megszállva tartó orosz és szakadár erők kórházakat zárattak be, hogy eltitkolják a terjedő kolerajárványt. A városvezető szavai szerint "bizonyítékok vannak" kolerás megbetegedésekre a városban. Hozzátette: a "megszállók ez ellen úgy küzdenek, hogy gyakorlatilag karanténba zárták az egész várost". Az UNIAN hírügynökség emlékezetetett arra, hogy Mariupolban már régóta nincs sem áram, sem ivóvíz, a stratégiai fontosságú várost az orosz erők gyakorlatilag teljesen lerombolták. Az Ukrajinszka Pravda a RIA Novosztyi orosz hírportálra hivatkozva arról számolt be, hogy a Luhanszk megye orosz-szakadár megszállás alá került részében lévő Sztarobilszk településről 650 tonna gabonát szállítottak Oroszországba. A jelentés szerint Leonyid Paszicsnik luhanszki szakadár vezető személyesen tekintette meg, hogyan töltik vasúti kocsikba a gabonát. (MTI)
Lukasenka gyanakszik
Ukrajnában külföldre szökött fehérorosz harcosokat képeznek ki fegyveres felkelés kirobbantására a saját hazájukban - jelentette ki pénteken Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök egy lakossági fórumon. "Szerveztek két légiót, felfegyverezték őket frontszolgálatra. Nem akartak a frontra menni. A százötvenből mindössze négyen mentek harcolni. (...) Jó volt nekik, amikor Kijev valamelyik éttermében gyülekeztek. Találkoztak, ettek-ittak. Az étteremben jól érezték magukat akkor. Aztán a frontra vagy állomáshelyükre küldték őket. De nem (akartak harcolni). Ukrajna erre azt mondta, hogy rendben, akkor felkészítünk titeket a jövendő fegyveres forradalomra Fehéroroszországban" - idézte Lukasenkát a BelTa fehérorosz hírügynökség. "Csak próbálják meg!" - hangoztatta a fehérorosz elnök a disszidensekre utalva, akiket - mint mondta - név szerint ismernek, és "csak idő kérdése, míg elfogják őket". Oroszország február végén átfogó hadműveletet indított Ukrajna ellen, részben szövetségese, Fehéroroszország területéről. Lukasenka többször tagadta, hogy a hadműveletben fehérorosz katonák vennének részt. A nemzetközi közösség számos büntetőintézkedést hozott Moszkva ellen, ezek egy része Fehéroroszországra is kiterjed. (MTI)
Oroszország kilép az ENSZ Turisztikai Világszervezetéből (UNWTO)
Az erről szóló rendeletet pénteken tette közzé az orosz kormány. Moszkva tagságát egyébként már áprilisban felfüggesztette az ENSZ közgyűlése az ukrajnai hadművelet nyomán. Az orosz vezetés nem sokkal korábban már jelezte kilépési szándékát a szerinte "átpolitizált" szervezetből. A madridi székhelyű, 1975-ben alakult UNWTO-nak 150 tagja van. A szervezet célja a felelősségteljes, fenntartható és mindenki számára hozzáférhető turizmus fejlesztése, különös tekintettel a fejlődő államok érdekeire. (MTI)