Csak a tavalyi évben 41 halálos áldozata és 200 sérültje volt a Tadzsikisztán és Kirgizisztán határán zajló fegyveres konfliktusnak, mely a tiszta vízhez való hozzáférés miatt alakult ki, de nem ez az egyetlen ázsiai régió, ahol komoly harcok dúlnak a víz miatt. A földrész legnagyobb és legfontosabb folyóit Kína szabályozza, ami miatt India és Banglades területén is egyre nő az elégedetlenség. Szakértők szerint a következő években ezeken a területeken is várható a konfliktusok eszkalálódása.
A második legtöbb vízzel kapcsolatos konfliktus Afrikában fordul elő: Etiópia több mint ötmilliárd dolláros költséggel tervez egy gigantikus gátat építeni a területén átfolyó Kék-Nílus feltöltésére - ez a projekt különösen nagy megdöbbenést kelt a folyásirányban lejjebb fekvő Egyiptomban, ahol a Nílus vize évszázadok óta az ország megélhetését biztosítja a Statista szerint.
Növekvő a tendencia
A Pacific Institute borúlátó módon tekint a jövőbe: az elmúlt években Indiában és Iránban előforduló súlyos aszályok, az öntöző- és háztartási vízhez való hozzáférés miatti konfliktusok, valamint az egyik közösségtől a másikhoz való vízelvezetés elleni tüntetések nagymértékű növekedéséhez vezettek. Az Oroszország és Ukrajna közötti erőszak és konfliktus, amely 2014-ben súlyosbodott, majd a február végén megkezdett orosz invázióval háborúvá fajult, a polgári vízrendszerek elleni támadásokat és a víz fegyverként való használatát is magában foglalta.
A növekvő népesedési nyomás és az egyre súlyosbodó etnikai és vallási konfliktusok a Szaharától délre fekvő Afrikában továbbra is évente több száz halálos áldozatot követelnek a pásztorok és a földművesek közötti, szűkös vízkészletek miatti erőszakos cselekmények által.
A számítógépes vízellátó rendszereket egyre több kibertámadás éri,
amelyek veszélyeztetik a vízellátás biztonságát, minőségét és megbízhatóságát.
Háromféle konfliktus létezik
Az intézet már a nyolcvanas évek óta követi figyelemmel a vízhasználat kapcsán kibontakozó konfliktushelyzeteket. A napokban frissített, vízhez kötődő erőszakos cselekményeket felsoroló kronológiája szerint 1300 alkalommal került sor fegyveres konfliktusra vízellátás miatt. A kronológia az ókori Mezopotámiától kezdve jegyzi ezeket az eseteket, melyeknek háromféle változatát azonosították:
-
Apropó: A víz feletti ellenőrzéssel kapcsolatos konfliktusok; a vízhez való gazdasági vagy fizikai hozzáférés vagy akár a vízhiány erőszakot vált ki.
-
Fegyver: A vízkészleteket vagy vízrendszereket eszközként vagy fegyverként használják egy erőszakos konfliktusban.
-
Áldozat: A vízkészletek vagy vízrendszerek elvesztése azáltal, hogy szándékosan vagy véletlenül erőszak célpontjává válnak.
Az éghajlatváltozás is szerepet játszik
A frissített kronológiában szereplő adatok rámutatnak az édesvízzel kapcsolatos erőszak csökkentésének fontosságára és a hatékony stratégiák meghatározására is. A vízzel kapcsolatos konfliktusok csökkentésének legfontosabb eszközei közé tartozna az ENSZ által 2010-ben deklarált, a vízhez való emberi jog megvalósítására irányuló erőfeszítések felgyorsítása, valamint az ENSZ 2030-ig szóló fenntartható fejlődési céljainak egyik célkitűzése, hogy mindenki számára alapvető biztonságos vizet és higiéniát biztosítsanak. Az éghajlatváltozás már most világszerte
rontja a vízhez való hozzáférés lehetőségeit,
illetve növeli a víz jelentette veszélyeket, holott az édesvíz létfontosságú erőforrás, amelyre a fenntartható jövő érdekében szükség van.