Vlagyimir Putyin február 24-én a többi között azzal az indokkal indította el Ukrajna elleni háborúját, hogy Kijev NATO-tagságra törekszik. Most pedig ismét azzal fenyegetőzik, hogy a skandináv országok esetleges csatlakozásának katonai következményei lesznek.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a tagállamok külügyminisztereinek legutóbbi találkozóján már kilátásba helyezte, hogy mind Finnország, mind Svédország pozitív elbírálása számíthat, amennyiben hivatalosan is felvételüket kérik.
A korább norvég miniszterelnök - aki 2014 októbere óta áll a szervezet élén - derűlátó jövendölését azzal indokolta, hogy mindkét ország hosszú idő óta "szoros partnernek" számít.
Stoltenberg elutasította azokat az aggodalmakat, amelyek szerint Oroszország katonai támadást intézhet a két ország ellen még mielőtt hivatalos NATO-csatlakozásuk bekövetkezne.
A főtitkár szerint mindez nem szolgálhat érvként Helsinki és Stockholm felvétele ellen.
Finn lapok információi szerint Sanna Marin finn miniszterelnök és Sauli Niistö államfő már közösen megkezdte a csatlakozási kérelem előkészítését, amelyet a parlament elé terjesztenek. Az erre vonatkozó jelentés - mint kiszivárgott - nem tartalmaz semmifajta ajánlást a tagság mellett, illetve ellen, hanem a várható előnyöket, valamint a hátrányokat tartalmazza. A törvényhozóknak ezeket kell majd mérlegelniük, és remélhetőleg mindennek alapján nemzeti konszenzus születik.
Források szerint az Ukrajnában zajló háború óta még a "NATO-szkeptikus" Centrum Párt is a lehetséges tagság mellett foglalt állást.
Egybehangzó információk szerint a hivatalos finn kérelem benyújtása már a közeli hetekben várható. Niistö államfő ezzel kapcsolatban szilárd parlamenti többségre számít.
Az államfő azon a véleményen van, hogy nincs szükség sem népszavazásra, de még egy hivatalos közvélemény-kutatásra sem. Az Yle közszolgálati rádiónak adott interjújában Niistö meggyőződésének adott hangot, hogy a finn lakosság nagy többsége a csatlakozás mellett van.
Ugyanakkor rendkívül fontosnak nevezte azt is, hogy Finnország szoros egyeztetést folytasson Svédországgal, amit ő már meg is kezdett Magdalena Anderson svéd miniszterelnökkel.
A közvélemény-kutatások szerint mindkét országban többségben vannak azok, aki a csatlakozás mellett foglalnak állást.
Finnországban legutóbb a megkérdezettek 53 százaléka volt a csatlakozás mellett, míg 28 százalék ellene, míg Svédországban 43 százalék voksolt a NATO-ra, a tagságot ellenző 35 százalékkal szemben.
A szociáldemokrata svéd kormánypárt ugyancsak bejelentette, hogy vitára bocsátja NATO-politikáját az ukrajnai háború fényében.
A kisebbségi kormányzást folytató svéd szociáldemokraták korábban elutasították a NATO-csatlakozás lehetőségét, arra hivatkozva, hogy az el nem kötelezettség eddig jól szolgálta a svéd érdekeket.
Magdalena Andersson svéd kormányfő és szociáldemokrata pártelnök azonban március végén kijelentette, hogy a korábbiakkal ellentétben már nem zárja ki, hogy Svédország csatlakozzon a szövetséghez.
Svédországban a csatlakozás a közeli jövőben kezdődő hivatalos választási kampány egyik fő témája lesz,
szeptemberben ugyanis parlamenti választásokat tartanak.
Noha a két ország már a múltban is szorosan együttműködött a NATO-val, és közös hadgyakorlatokon vett részt, a csatlakozás teljes szakítást jelentene a két ország hagyományos semlegességi státuszával.
Moszkva sem hagyja szó nélkül
Orosz részről ugyanakkor már elhangzottak az első fenyegetések. A közismerten Putyin pártkatonájának számító Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlament felsőházának vezető politikusa a RIA Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva a finn csatlakozást "stratégiai hibának nevezte".
Finnország szoros kapcsolatokat ápolt Oroszországgal, NATO-csatlakozása azonban azt jelentené, hogy az ország "célponttá válik" - jelentette ki.
"Úgy vélem, a csatlakozás az egész finn nép számára borzasztó tragédia" lenne"
- hangoztatta az orosz politikus.
A közelmúltban pedig az orosz külügyminisztérium fenyegetőzött azzal, hogy a két skandináv ország NATO-csatlakozása "súlyos katonai és politikai következményekkel" járna.
Egy friss felmérés szerint az írek jelentős része ugyancsak a NATO-ba vágyik az Ukrajna elleni orosz háború nyomán. Általános a vélekedés, hogy az ír védelmi kiadásokat is növelni kell.
A Politico helyszíni tudósítása szerint a megkérdezettek 48 százaléka volt azon a véleményen, hogy az Ukrajnában zajló háború miatt fel kell hagyni a hagyományos semlegességgel, és az országnak csatlakoznia kellene a NATO-hoz.