A múlt heti brüsszeli EU-, NATO-, valamint G7-csúcson egyaránt napirenden volt Kína viszonyulása az Ukrajnában zajló háborúhoz. Uniós források szerint Pekingnek kulcsszerepe lehet a konfliktus alakulásában. A kívánatos az lenne, ha elítélné az Oroszország által indított háborút, és ezáltal csatlakozna a Nyugat álláspontjához.
Peking mostanáig nem tette meg ezt a szívességet, és nem volt hajlandó elhatárolódni Oroszországtól. Vang Ji külügyminiszter az EU vezetőivel egyeztetve a napokban csupán annyit mondott, hogy a háború és a béke kérdésében az ország a béke, az egyoldalú szankciók és a párbeszéd kérdésében pedig a párbeszéd oldalán áll.
Vang Ji érvelése szerint nem célravezető egyik oldalra állni, és ezáltal hozzájárulni a világ megosztásához. Uniós diplomaták mindebből arra következtettek: Peking nem érdekelt abban, hogy Ukrajnáról a csúcson túl sokat beszéljenek. Az EU számára azonban ez jelentené az egyik legfontosabb témát.
Joseph Borrell, az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője Vang Ji külügyminiszterrel egyeztetve a Global Times című angol nyelvű kínai lap szerint azt hangoztatta:
a fennálló problémák ellenére az unió erőteljes szándéka a kapcsolatok javítása. Sőt Borrell egyenesen a kapcsolatok felértékeléséről beszélt.
Az uniós főképviselő annak tudatában fogalmazott így, hogy Brüsszel és Peking viszonyát az elmúlt időszakban több konfliktus terhelte. A múlt évben például az unió a Kínában élő ujgur muzulmán kisebbséggel szembeni jogsértések miatt bizonyos szankciókat léptetett életbe Kínával szemben, Peking pedig válaszul uniós politikusokkal szemben határozott el szankciókat, ami az unió és Kína közötti átfogó gazdasági beruházási egyezmény befagyasztásához vezetett.
Dharmendra Kanani, a Friends of Europe elnevezésű nonprofit agytröszt igazgatója a kétoldalú kapcsolatok helyzeténél jóval nagyobb tétről beszélt. Az ORF osztrák közszolgálati televíziónak nyilatkozva úgy értékelte, hogy nem elsősorban a gazdaságról, illetve a kereskedelemről, hanem a nyugati, illetve a keleti nagyhatalmak versengéséről, egyfajta új világrend kialakulásáről van szó.
Egy olyan új világrendről, amely az elkövetkező évtizedekre biztosítja a globális békét, a biztonságot és a stabilitást.
Az elsősorban Ázsia-szakértő Kanani szerint Európának meg kellene győznie Kínát arról, hogy a mindenkori békét támogató partnerként lépjen fel. Ehhez pedig bátor és nyílt párbeszédre van szükség.
A siker esélyei azonban nem nem túlságosan nagyok.
Egyre több ugyanis az arra utaló jel, hogy Oroszország és Kína az ukrajnai háború ellenére közeledik egymáshoz. Vang Ji külügyminiszter a hét közepén Kínában folytatott megbeszélést orosz kollégájával. Erről bővebben itt írtunk.
A kínai diplomácia vezetője Lavrovot "régi barátjának" nevezte, és mindketten hangsúlyozták a két ország közötti stratégiai partnerség szükségességét.
A pénteki virtuális EU-Kína csúcs után mindenesetre a kínai elnök azt mondta, hogy az ukrajnai válság tovább fokozta az elhúzódó koronavírus-világjárvány és a gyenge globális helyreállítás miatti nehézségeket. Ebben a helyzetben - vélekedett -
az EU-nak és Kínának erősítenie kell a kapcsolataikról, valamint a világ békéjét és fejlődését érintő kérdésekről szóló egyeztetéseket,
és építő jellegű szerepet kell betöltenie abban, hogy stabilizáló elem lehessen egy zűrzavaros világban.